Magyar biztosítási piac: növekedés kizárva

Az elnök ismertetése szerint a gépjárműpiac esik, és a cégcsődök miatt a vállalati vagyonbiztosítások volumene is csökken. A lakosság megtakarítási hajlandósága lassan mozdul ugyan, de – Kisbenedek Péter szavai szerint – "bizonyos hullámok vissza is vetik". A devizahitelek végtörlesztésének nem lesz komoly hatása a lakossági megtakarításokra – fejezte ki reményét az elnök –, aki szerint az életbiztosításokban tartott megtakarításoknak mintegy 5-10 százalékát használják fel erre a célra. A nagyobb probléma inkább az – fűzte hozzá –, hogy az öngondoskodás miként indítható újra. A vagyontárgyak biztosításánál kiemelkedően fontos, hogy az alulbiztosítottság csökkenjen.

A Napi kérdésére válaszolva Kisbenedek Péter kifejtette: megfontolandónak tartják, hogy a kormányzat egységes normatív támogatást adjon a különböző hosszú távú öngondoskodást célzó termékekhez, az ügyfélre bízva, milyen típusú megtakarítást akar. A Mabisz elnöke megjegyezte: a magyar gazdaság minden hosszú távra lekötött forinton nyer, hiszen az állampapír-vásárlásokon keresztül a gazdaság finanszírozásához járul hozzá.

Kisbenedek Péter a lapban visszaidézte, hogy amikor felmerült a különadó, a Mabisz jelezte: "annak ellenére, hogy a hazai biztosítók semmilyen módon nem játszottak szerepet a pénzügyi válságban..., nagyobb károsodás nélkül mintegy 20 milliárd forint pluszbefizetést tudnak vállalni". A kormány ennek másfélszeresét várta el a szektortól, ami jelentős költségcsökkentésre kényszerítette azt, aminek következtében az állam járulék- és adóbevételektől esett el. Az elmaradó nyereségadó mellett azt is figyelembe kell venni, hogy a biztosítók nem igényelhetnek vissza áfát. Az idei adó még jobban visszaveti a biztosítókat, mert az adó bázisául szolgáló 2009-es adatokhoz képest a biztosítók ma lényegesen rosszabb körülmények között gazdálkodnak.