Különadó a közszférában: mennyire szívunk?
A Fidesz nem zárkózik el attól, hogy megemeljék azt a kétmillió forintos összeghatárt, amely felett - a tervek szerint - a közszférában a végkielégítésekre 98 százalékos különadót vetnének ki. Erről Rogán Antal beszélt keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A fideszes képviselő közölte: a gazdasági törvénycsomaggal és a közbeszerzési törvény módosításáról szóló javaslattal - amelyek tárgyalását kedden kezdte a parlament - egy "harmonikus javaslatcsomag" került a Ház elé. Ez egyszerre alkalmas a pénzügyi stabilitás megteremtésére és a gazdasági növekedés beindítására - mondta.
Arra a felvetésre, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint legalább 3,4 millió forintra kellene emelni azt a kétmilliós végkielégítési plafont, amely felett a jelenlegi tervek szerint a közszférában 98 százalékos különadót vetnének ki, Rogán Antal úgy reagált: "a kétmillió forintos korlátot egy elfogadható korlátnak tartjuk, de nem zárkózunk el a módosítás lehetőségétől".
Koszorús László, a Fidesz képviselője kedden az Országgyűlésben a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag általános vitájában összefoglalta a különadóra vonatkozó javasolt szabályokat - közölte az MTI.
A közszférában a 2010. január 1-je után kifizetett jövedelmeket érintő, 98 százalékos különadót, a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meg nem haladó részéből a 2 millió forint feletti összegre vonatkozóan kell megfizetni. Ha azt a kifizető nem vonja le és fizeti be, akkor az érintett magánszemélynek kell ezt megtennie.
Rendszeres járandóságnak minősül a bér, a munkadíj, a tiszteletdíj, és az úgynevezett titoktartási díj is, azaz mindaz a juttatás, amelyek a magánszemélyt a jogviszony megszűnéséig e jogviszonyra tekintettel jogszabály vagy szerződés alapján a legutolsó besorolás szerint meghatározott időnként, vagy tartós megbízás teljes időtartamára illetik meg - ismertette.
Nem számít adóköteles bevételnek a jogviszony megszűnésének évére járó szabadságmegváltás, jubileumi jutalom, a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére fizetendő átlagkereset összege, és a szerződéses katonáknak járó leszerelési segély sem - húzta alá Koszorús László.
Hozzátette: nem minősül különadó-alapnak, ha a 60 napra számított rendszeres járandóságot meghaladó rész nem éri el a 2 millió forintot, a különadó-fizetés a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meg nem haladó részéből a 2 millió forint feletti összegre vonatkozik.
A különadót a kifizető köteles levonni, bevallani, megfizetni, erről igazolást kiállítani; ha elmulasztja a levonást, azt a magánszemélynek kell megfizetni - emelte ki.
