Közműadó: ebbe megint beletenyerelt a kormány

Az adó a villany-, gáz-, víz-, csatorna- és távközlési (telefon, kábeltévé, internet) vezetékek után vethető ki a kábelek tulajdonosaira – méterenként legfeljebb 100 forint. Méghozzá a nemzetgazdasági tárca szerint helyi adóként, így a bevezetésről és – a meghatározott keretek közötti – mértékről a települési önkormányzat dönt, mint az építményadónál.

A Népszabadság figyelmeztetett: helyi adóként kérdéses, Budapest esetében a várt összeg miként folyik majd be a fővároshoz, miután a törvény ugyan megengedi, hogy a kerületek átengedjék a helyi adó kivetési jogukat a fővárosnak, de erre a képviselő-testületeknek évente rá kell bólintaniuk.

Az adóból a szaktárca számításai szerint az évente befolyó 30 milliárd forint ráadásul összesen is kevés lenne arra, hogy pótolja a főváros büdzséjében a BKV jövőre kieső állami támogatását. A közműadó eredetileg a dugódíj évi mintegy 20 milliárdos bevételét „helyettesítő”, a közösségi közlekedésre fordítható forrás lett volna. Azóta viszont kiderült, hogy az állam még kevesebbet szán a BKV finanszírozására: jelenleg a közösségi közlekedés 140 milliárdos jövő évi kiadásaiból 2013-ban 73 milliárd mögött nincs fedezet.

Tarlós István főpolgármester már akkor is azt mondta, hogy a közműadó-bevétel nem lesz elég a BKV jövő évi stabil működéséhez, amikor még biztos volt benne, hogy a pénzt csak a főváros kaphatja. Ám vélhetően azért lesz országos kivetésű az adó, mert a Megyei Jogú Városok Szövetsége a budapestihez hasonló támogatási rendszer bevezetését kérte a kormánytól a vidéki városok helyi tömegközlekedéséhez.

Arról nem beszélve, hogy a vízvezeték- és csatornahálózat 70-80 százaléka önkormányzati vagy állami tulajdonú, vagyis a helyhatóságok egyik zsebükből a másikba teszik csak a pénzt: közműcégeik vélhetően ennyivel kevesebb osztalékot fizetnek majd – írta a