Komolyan elhitte Orbánnak, hogy 2030-ra utolérjük Ausztriát?

2018. december 28., 07:17

Szerző:

A matolcsyzmusnak köszönhetően 2030-ra nem csak utolérjük, de egyenesen lehagyjuk Ausztriát – jelentette ki Orbán Viktor 2017 szeptemberében, a Fidesz velencei frakcióülésén. Rossz hírünk van mindenkinek, aki esetleg hitt a miniszterelnöknek. Ugyanis nemhogy közelítenénk Ausztriához, de az életszínvonalat tekintve egyre messzebb kerülünk tőlük – idézi a hvg.hu a GKI elemzését.

A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szempontjából az Ausztriától mért lemaradásunk lényegesen kisebb volt a 70-es évek második felétől az 1990-es évig terjedő időszakban, mint napjainkban. Ezzel 2017-ben elértük el újra az 1989-es szintet (az osztrák egy főre jutó GDP 53,4 százalékát). A Világbank folyóáras, egy főre jutó GDP-adatait összevetve a lemaradásunk lényegesen nagyobbnak mutatkozik: a fejlettségünk az osztráknak nem a felén (53,4 százalék), hanem a harmadánál is kisebb szinten (28,7 százalék) áll – állapította meg a GKI.

Az elemzők különböző hosszú távú növekedési trendek alapján arra jutottak, hogy vásárlóerő-paritáson az osztrák szint 58,2 százalékára juthatunk el 2030-ra. Ha egy optimista, éves 4 százalékos magyar növekedéssel számolunk, akkor 12 év után az osztrák szint 73,7 százalékára juthatnánk el. (Ez tényleg optimista számolási mód, mert a GKI már jövőre is csak 3,2 százalékos hazai növekedésre számít.)

2017-ben a magyar egy főre jutó folyóáras GDP az osztrák harmadát sem (30,2 százalék) érte el, 2030-ra ezt feltornázhatjuk  a 32,7 százalékra, de az optimista forgatókönyv megvalósulás esetén akár 41,3 százalékra is.

Akad még egy nehezítő tényező a szomszédok utolérésében: a forint árfolyama. Ha a forint erősödik, a felzárkózás erőteljesebb lehetne, gyengébb árfolyam mellett viszont csökken a felzárkózás üteme. 

16:32

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.