Kemény kormányzati korrupció működik Magyarországon
Magyarország a 46. a korrupciólistán – Az európai mezőny alsó harmadában vagyunk a Transparency International korrupcióérzékelési rangsorában.
A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) alapján rangsorolt 176 ország kétharmada erős korrupciós fertőzöttséget mutat, Magyarország az európai mezőny alsó harmadában szerepel. Hazánk 2012-ben 55 pontot kapott a korrupcióellenes nemzetközi szervezet felmérésen, ezzel a vizsgált 176 ország közül a 46. helyet foglalja el – írta az MTI. (Tavaly az 54. volt a vizsgált 183 ország között.)
Dániától Szomáliáig
A legkevésbé korrupt ország Dánia, Finnország és Új-Zéland, a három ország holtversenyben az első helyen áll 90 ponttal, ezekben az államokban – a szervezet szerint – magas szintű a közérdekű információkhoz való hozzáférés és megfelelőek a közhatalmat gyakorlók magatartását szabályozó intézkedéseknek. Afganisztán, Észak-Korea és Szomália ismét a lista végére került. Huguette Labelle, a Transparency International igazgatóságának elnöke a közleményben hangsúlyozta, hogy a kormányoknak átfogó antikorrupciós intézkedéseket kell bevezetniük a közszektorban. A korrupció csökkentése érdekében hatékony lobbiszabályozásra és tisztességes pártfinanszírozási rendszerre van szükség, átláthatóvá kell tenni a közpénzek felhasználását, a közhatalmat gyakorló szervek működésének pedig számon kérhetőnek kell lennie.
Magyarországon gyengült a fékek és ellensúlyok rendszere
Bár Magyarország a régión belül továbbra is viszonylag jól teljesít, Észtország, Szlovénia és Lengyelország mögött a negyedik helyen végzett, az Európai Unió 27 tagállamából a 19. lett, így változatlanul az alsó harmadban helyezkedik el – mutat rá a TI Magyarország. A korrupcióellenes szervezet kiemeli, hogy Magyarországon változatlanul magasak az üzleti és a politikai élet összefonódásából eredő korrupciós kockázatok, ami meghatározó tényezőként játszik közre a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlanságában, valamint abban, hogy a magán- és a csoportérdekek a közérdeket kiszorítva, megelőzve érvényesülnek a közhatalom gyakorlása és a döntéshozatal során. A tájékoztatás szerint a fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, a kormány politikailag elkötelezett személyek kinevezésével igyekszik befolyásolni a tőle független állami intézményeket. Mindez összességében jelentősen csökkenti az állami intézményrendszer korrupcióval szembeni ellenálló képességét – írja közleményében a szervezet.