Ipari termelés: vissza a kútba

Szemernyit sem nőtt egy év alatt a magyar gazdaság teljesítményét alapvetően meghatározó ipar kibocsátása. A szektor júliusban a 2011-es formáját hozta, júniushoz képest pedig 1,2 százalékkal lépett vissza – derül ki a KSH jelentéséből. A hazai megrendelések drámai visszaesésére jellemző, hogy az itt termelt és idehaza értékesített iparcikkek volumene immár huszadik hónapja folyamatosan csökken, leszámítva egy februári pozitív adatot.

Az exportteljesítménnyel sincs mit büszkélkedni, hiszen júliusban mindössze másfél százalékos volt a külföldre vitt árutöbblet. 2011 első felében még 10–19 százalékos növekedési adatok szerepeltek ezen a soron - írta a

Júliusban az ipar zászlóshajója, a feldolgozóipar 7,3 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Idetartozik a járműgyártás, valamint a számítógép, elektronikai és optikai eszközök gyártása, e két húzóágazat adja a teljes magyar ipari export mintegy felét.

A járműipari kibocsátás egy év alatt 9,5 százalékkal nőtt, ami édeskevés ahhoz képest, hogy azóta egy komplett Mercedes-gyárral több van az országban. Sőt a júliusi adatokon a kecskeméti második műszak beindításának már nyomot kellett volna hagynia, de az egyelőre nem látszik. A termelés felfuttatása fokozatosan történik, ezzel magyarázzák, hogy statisztikai szempontból most még „fantomgyárként” üzemel a kecskeméti Mercedes.

Orbán Viktor miniszterelnök meggyőződése szerint az adósságválsággal küzdő euróövezet húzza vissza Magyarországot. Igaz ugyanakkor, hogy a kormány az EU-ból a megszorítások miatt kieső megrendeléseket semmilyen szinten sem tudta más piacok felkutatásával pótolni, illetve a fölössé vált kapacitásokat lekötni. A költségvetési megszorítások miatt a kormány nem tudja megrendeléseivel kisegíteni a nehéz helyzetbe került iparágakat. A kormányzati fogyasztás a második negyedévben 2,9 százalékkal esett vissza, s itt nem is várható áttörés, elég a központilag elrendelt eszközbeszerzési stopra gondolni.

A nemzetgazdasági tárca azonban most sem lát okot aggodalomra, közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy tavaly júliushoz képest az ipar rendelésállománya 21,8 százalékkal nőtt, s ez garancia lehet a lendületes fejlődésre. Nem mindenki biztos ebben: Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője szerint az ipar a komoly csalódást jelentő júliusi adatok után sem tud lényegesen javítani pozícióján, a következő hónapok is stagnálást mutatnak majd.

Ennek fő oka, hogy legfontosabb exportpiacunkon nem túl biztató ipari megrendelésadatokat közöltek a vezető gazdaságkutató cégek, s ez alapjában megszabja a lehetőségeinket. Csekély vigasz, hogy legalább az ipar nincs akkora recesszióban, mint a hazai gazdaság egésze, amely az első negyedévben 0,7, a másodikban 1,3 százalékkal zsugorodott. Az eddig nyilvánosságra került újabb adatok alapján a harmadik negyedévben sem várható növekedés.

A GDP összetevői közül az építőipar és a tavalyi „növekedési bajnoknak” tekinthető agrárium vesszőfutása folytatódik, a szolgáltatások és az ipar esetében pedig az a kérdés, hogy a nullás pontot pozitív vagy negatív irányból közelítik. Azt egyedül a kormány kétli, hogy a magyar gazdaság recesszióban tölti 2012-t, az elemző és a gazdaságkutatók egy százalék körüli visszaesést várnak, míg jövőre félszázalékos növekedéssel számolnak, miközben a kormány 1,6 százalékos GDP-bővülésre alapozta a 2013-as büdzsét.