Háromszor annyian kedvelik a Facebookon, mint Orbánt

A tojás tanyasi, a csirke kukoricán nevelt, a kenyér teljes kiőrlésű, a chips sütőben készített, a répa pedig bio – imázsteremtő jelzők, amelyek az egészséges étkezés képzetét keltve elhitetik velünk, hogy azzal, ami leemeltünk a polcról, minden rendben van. Szakértők szerint azonban a reklám, az élelmiszer-marketing sokszor hamis ködösítés, és egyre nagyobb a szakadék az elképzelt és a valós minőség között – írja a

Forgács Attila gasztropszichológus, Az evés lélektana című könyv szerzője a Napközben hétfői adásában azt mondta, táplálkozáskor nem csak kalóriát veszünk magunkhoz, az evésnek érzelmi jelentősége is van. Ha csak az okosságon, illetve tájékozottságon múlna a testsúly alakulása, akkor minden kövér ember lefogyna, ám ez úgy tűnik, hogy hosszú távon és tömegesen mégsem akar sikerülni. A statisztikai adatok azt mutatják, a magyar népesség körében is egyre nagyobb az elhízás.

A Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének vezetője szerint az is jellemző, hogy, legyen szó szinte bármely ételfajtáról, nagyon ellentmondó információk jelennek meg annak hasznosságáról, egészségre gyakorolt hatásáról. Az információs társadalom tehát nem rendet, hanem hatalmas nagy káoszt hozott ebben a tekintetben. Ez igaz a tejre, a margarinra vagy éppen a csap- és az ásványvízre is. Hozzátette: az egészséges táplálkozást viszonylag könnyen lehet definiálni: kevesebb zsírt, sót, cukrot és szénhidrátot kellene fogyasztani, csak éppen e mellé rengeteg egyéb ellentmondó információt is kap a fogyasztó.

Forgács Attila szerint eközben hatalmas nagy igény van az olyan rendszerekre, amelyek egyértelműnek tűnnek, és hihetetlen módon lebutítják a nagy számban érkező információkat. Az egyik ilyen élelmezési rendszert, amelynek az osztályozása szerint az élelmiszerek vagy 1-es, vagy 2-es típusúak, 900 ezren kedvelik a Facebookon, háromszor annyian, mint például Orbán Viktor miniszterelnököt – hangsúlyozta a gasztropszichológus.

Fazekas Ildikó, a TÉT (Táplálkozás, Életmód, Testmozgás) Platform, valamint az Önszabályozó Reklám Testület elnöke szerint nemcsak a táplálkozás tekintetében, hanem más területeken is küzd az ember – és már a nagyvállalatok is – azzal, hogy rettenetesen sok az információ, amelyek közül nagyon nehéz kiválasztani a valóban hiteleseket.

Forgács Attila hangsúlyozta, nem gondolja, hogy az élelmiszerreklám az ördögtől való lenne, a figyelmet az információs káoszra szerette volna felhívni. Fazekas Ildikó szerint lehet bízni a reklámokban, de ha valami mégsem olyan, mint azt ígéreték, akkor természetesen tenni kell ellene.