Felsülhetnek Orbánék: tájékozatlan a kormány

Der Standard

Magyarország illegális pénzeket gyanít Svájcban és Ausztriában, ezért nyomást gyakorol a két országra a banktitok ügyében. A magyar kormány hivatalosan azt követeli, hogy a svájci hatóságok járjanak közben, éspedig azért, hogy az ottani bankok adjanak meg minden felvilágosítást a magyar számlatulajdonosok betéteiről. Pénzügyi szakértők emlékeztetnek arra, hogy Svájc magyar kérésre bizonyosan nem oldja fel a banktitkot. Zdeborszky György azt hangoztatta a Klubrádióban, hogy a magyaroknak jogában áll számlát nyitni külföldön. Az érintett pénzintézetek pedig a kamatadót névtelenül átutalják az illetékes magyar szerveknek. Mint hangoztatta, már ez a tény is mutatja a magyar vezetés tájékozatlanságát. Szerinte az egész ötlet csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet az igazi gondokról.

Egyre több magyarországi zsidó települ át Ausztriába, mert félnek az antiszemitizmustól. Erről nyilatkozott a bécsi Izraelita Kultuszközösség vezetője a lapnak. Kiemelte: örül, hogy jönnek, ám nem teszi boldoggá, hogy milyen körülmények közepette, nevezetesen a politikai helyzet miatt kényszerülnek elhagyni hazájukat. Oskar Deutsch megerősítette, hogy a bécsi polgármester, sőt a belügyminiszter asszony is minden támogatást megígért arra az esetre, ha erősödik a bevándorlás. Egyben követelte, hogy az unió hozzon intézkedéseket Magyarország ellen. Úgy fogalmazott, hogy mindig a szóval kezdődik, és a hangnem manapság igencsak radikális a magyaroknál. Mint mondta, már régóta tiltakozik a szomszédos országban tapasztalható ez irányú jelenségek ellen, ám mindig azt a választ kapja, hogy Magyarországon nincs antiszemitizmus. Ám számára a felelet nem elfogadható, mi több, veszedelmes, mert nem felel meg a valóságnak. Arról is beszélt, hogy mivel a Kultuszközösség tagjainak száma jelenleg már csak nem egészen 8 ezer fő, ezért minden évben 150 zsidó családot akarnak Bécsbe költöztetni a legkülönfélébb országokból.

Wall Street Journal

Az MNB távozó elnöke, aki jó ideje gazdaságpolitikai csatába keveredett a populista Orbán-kormánnyal, arra figyelmeztetett, hogy bármely szokatlan pénzpolitikai intézkedés a mélybe taszíthatja a forint árfolyamát. Búcsúinterjújában Simor András szintén élesen bírálta, hogy a miniszterelnök egyszeri adókra és más ad hoc költségvetési lépésekre támaszkodik, mivel a magyar gazdaság számára a bizonytalan, kiszámíthatatlan szabályozás jelenti a legnagyobb gondot. Mint mondta, az olyan szokatlan módszerek, mint a pénznyomtatás vagy a kötvények vásárlása csak akkor lenne elfogadható, ha a kamatok a nulla pont körül mozognának és az infláció szintje is a kívánt szinten belül maradna.

Heti csúcsot ért el a forint csütörtökön az euróhoz képest, miután Varga Mihály a kormánytagok közül elsőként beszélt arról, hogy erősebb árfolyamra van szükség, éspedig a 275-285-ös sávban, mivel ez kedvező lenne mind az exportőrök, mind a devizahitelesek számára. Előzőleg a jegyzés csaknem a lélektaninak számító 300-as szintre emelkedett, mert Matolcsy György a gyenge forint mellett foglalt állást. Magyarország abban különbözik más európai államoktól, hogy a sok külföldi adósságok miatt nem jó számára, ha túl nagyot esik a fizetőeszköz árfolyama, mert ez megdrágítja a kölcsönök törlesztését. Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a jegybank élén esedékes váltás lenyomhatja a forintot, mellesleg az intézmény függetlensége jó ideje vita tárgya Magyarország, valamint az EU, az IMF és az EKB között. A Rabobank stratégiája szerint az MNB új elnökének személye egész évben nagyon kedvezőtlenül hat majd ki a forintra, tekintve, hogy politikai kinevezettre kell felkészülni. Emiatt az infláció féken tartását félre tolják, és a növekedésre, illetve a kormányra összpontosítanak majd a központi banknál.

Washington Post

Ismét pénzbírság, sőt börtön fenyegeti Magyarországon a hajléktalanokat, akik a téli hideggel bírkóznak, miközben a menedékszállók már megteltek és nincs elég ágy. Az Orbán Viktor által szorgalmazott büntetés vezetett a minap az Alkotmánybírósággal, valamint civil szervezetekkel lezajlott összecsapáshoz. A kormányfő konzervatív módon, a hatalom központosításával igyekszik átalakítani az országot. Ennek megfelelően meggyengített egy sor független intézményt és demokratikus normát, jóllehet a magyarok 1989 előtt példát nyújtottak a demokráciáért vívott küzdelemből. Ehhez képest Orbán most nem hivatalos népszavazást tart, hogy felmérje: mekkora a támogatás az alaptörvény módosításához a fedél nélküliek megrendszabályozására. A kabinet politikáját látva NGO-k azzal vádolták meg a Fideszt, hogy az nem törődik a hátrányos helyzetűekkel. Idevág Bayer Zsolt inkriminált cikke is, amelytől a fiatal demokraták nem határolódtak el, mondván, hogy megértik azokat, akiket felháborítanak a romák által elkövetett bűntettek.

Egy hajléktalan azt mondja, a büntetés arra jó, hogy demoralizálja vagy megfélemlítse az érintetteket, akik közül még senkit sem csuktak be, de egy párnak már fizetnie kellett, jóllehet nincs semmijük. Az idők során még az ENSz is aggodalmát fejezte ki, mivel a segítségnyújtás kötelezettsége nem lehet mentség a földönfutók bűnözőkké nyilvánítására, illetve őrizetbe vételére. Márpedig a magyar parlament egyetlen tollvonással tízezreket bélyegzett meg potenciális bűnözőkként. Ezen felül a jogszabály diszkriminálja a szegénységben élőket. Budapesten jelenleg minimum 1500-ra becsülik azoknak a számát, akik a szabad ég alatt alszanak, bár a hőmérséklet fagypont közeli és minden évben több tucatnyian fagynak meg az utcákon. A világszervezet tavaly 30-35 ezerre tette a magyarországi hajléktalanok számát.

Reuters

Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy gyakorlatilag a nullára csökkenti az IMF-megállapodás esélyét, ha Magyarország két év után valóban ismét devizában bocsát ki kötvényt. A lépés egyben szabad kezet ad a kormánynak, hogy folytassa ellentmondásos gazdaságpolitikáját. Hivatalos bejelentés magyar részről még nem hangzott el ez ügyben, ám a meghirdetett road show alapján a piac arra következtet, hogy hamarosan ismét kiadnak állampapírokat, éspedig dollárban, ami nagy valószínűséggel feleslegessé teszi az intézményes segítséget. A Pioneer Investment szakértője úgy látja, hogy tekintettel az adósságok szintjére, a befektetők felárat akarnak, ami 5 %-ot jelenthet a 10 éves futamidejű kötvények esetében, feltéve hogy kitart a mostani kockázatvállalási hajlandóság. (Jelenleg 4,64 %-on kereskednek a 2021-ben lejáró, 6,375 %-os kamatozású papírral.) Az ugyan kedvező lenne, ha Magyarország hozzájutna magánforrásokhoz, ám hozzáértők félnek, hogy a fejlemény miatt odalenne az utolsó esély is a kabinet megrendszabályozására, lásd a bankadót és a különadókat. Gondot okoz az is, hogy valószínűleg a politika emberei veszik át a jegybank irányítását. Peter Attard Montalto azt hangsúlyozza, hogy az MNB volt az átláthatóság utolsó bástyája, amióta a jelenlegi kormány hatalomra lépett. Félő azonban, hogy a intézmény ezentúl nyomja majd a pénzt gazdaságba, mert megpróbálja felfuttatni az állami kézben lévő bankokat. Montalto hozzátette, hogy alighanem kedvező fogadtatásra talál az új kötvénykibocsátás, már csak a nagy mennyiségű lekötetlen pénz miatt is, ám ily módon még távolabbra kerül a szerződés lehetősége a Valutaalappal. Nézetét osztja a Raiffeisen is, amely azonban rámutat arra is, hogy a pénzpiacokon érvényes viszonylag alacsony kamatok miatt a magyar vezetés úgy gondolja, hogy képes lesz külső segítség nélkül finanszírozni magát. Ám ez könnyen a helyzet veszélyes félreértelmezésének bizonyulhat – állapítja meg az osztrák bank.

Bloomberg

Az MNB távozó elnöke óv attól, hogy kormány monetáris eszközökkel igyekezzen fellendíteni a növekedést, mert az árt gazdaságnak, valamint a jegybank hitelességének is, jóllehet a bank jó ideje azon dolgozott, hogy csökkentse a kiszámíthatatlanságot, ami a gazdaság számára a legnagyobb gondot jelenti. Magyarország – négy év óta immár másodszor – recesszióban van, jövőre pedig választások lesznek, a kormány ezért próbálja ösztökélni a gazdaságot – amint Matolcsy György, a központi bank főnöki székének első számú várományosa jelezte: nem ortodox módszerekkel a Nemzeti Bank részéről is. Simor viszont azt mondja, hogy amikor gondok vannak a szabályozás biztonságával és megjósolhatóságával, fontos, hogy az MNB kitartson eddigi vonala mellett, mert ha az ő lépései is követhetetlenné válnak, azt igencsak megsínyli a gazdaság állapota. A citigroup, a Bank of America Merrill Lynch, valamint a Capital Economics nemrégiben úgy értékelte, hogy a magyar papírok gyengülni fognak, ha Matolcsy kerül a központi bank kormányához. A kamatpolitika alakítása már így is kicsúszott Simor kezéből, mert a kormány által kinevezett tagok rendre leszavazták a Monetáris Tanácsban. Ezzel együtt az elnök azt mondja, a pénzügyi könnyítés nem igazolható az infláció elleni harc oldaláról és valószínűleg nem serkenti a növekedést sem, amíg ennyire nyomott a hitelpiac. Ráadásul – teszi hozzá – már most is baj van a jegybank hitelességével, amikor a befektetők további kamatvágásra számítanak, közben pedig nagyobb áremelkedést jósolnak a következő két évre, mint a hatalom által megjelölt 3 %. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a kabinetnek további intézkedéseket kell tennie, ha 2014-ben tartani kívánja a 3 %-os költségvetési hiánycélt, amitől nagyban függ, hogy az EU kiveszi-e az országot a túlzott deficit-eljárásból. Közben kormányilletékesekkel folytatott megbeszélések után a RSB két munkatársa azt közölte, hogy Pleschinger Gyula is komoly jelöltként került szóba az MNB új elnökeként. Ugyanakkor Simor szerint az általános pénzügyi könnyítés több kárt okozna Magyarországnak, mint amennyi hasznot hajtana.