Ez már Orbánnak is sok lesz

Nem osztottak hálás szerepet Fellegi miniszterre azzal, hogy Washingtonba, Brüsszelbe és Frankfurtba helybe kellett mennie a pofonokért. Útjának hivatalos célja az volt, hogy előkészítsék az IMF-fel és az unióval kötendő hitelszerződési tárgyalásokat, valójában viszont Orbán azt akarta kipuhatolni, meddig mehet el a húrok feszítésével ahhoz, hogy a megállapodás is létrejöjjön és ő se veszítse el teljesen az arcát. Nos, kiderült, hogy az eddigi húzd meg ereszd meg taktikázás nem sok eredményt hozott, sőt a magyar kormány folyamatos trükkjeit egyre nagyobb ellenszenvvel fogadó szervezetek álláspontja csak keményedett.

Az IMF-nél az előfeltételektől mentes tárgyalásokat szorgalmazó Fellegivel kerek perec közölték, hogy igenis csak bizonyos feltételek teljesülése esetén indulhatnak meg az egyeztetések, sőt azt is világossá tették, hogy csupán készenléti hitelről lehet szó, azaz pont arról, amelyet Gyurcsányék is kaptak, s amelynek lehetőségét a kormányfő nem is olyan régen még elvetette. Erre is csak akkor számíthatunk, ha az EU illetékeseivel is sikerül dűlőre jutni, magától és egyedül a Valutaalap egy lépést sem tesz.

Sok jóra ezek után a Brüsszelbe elkullogó tárcanélküli miniszter már nem számíthatott, de nem is érte csalódás. Az uniós partnerek félreérthetetlenül tudatták vele a konkrét feltételeket, amelyek megegyeztek azzal, amit Barroso elnök már korábbi leveleiben ismertetett. Ezek közül első helyen áll a nemzeti bankról szóló törvény módosítása, függetlenségének garantálása. Ugyanezt hangsúlyozták az EKB vezetői Frankfurtban, Fellegi turnéjának következő állomásán, ahol a nyomaték kedvéért Simor András jegybankelnök is részt vett a megbeszéléseken.

A félreértések elkerülése végett az Európai Bizottság is elérkezettnek látta az időt, hogy lépjen, és három témában is kötelezettségszegési eljárást indított ellenünk. Ez önmagában még nem kirívó dolog, mert sok hasonló procedúra folyik az EU-ban számos tagállam ellen. Ami szokatlan és figyelmeztető, hogy most maga Barroso jelentette be a lépést és nem jelentéktelen témákban, ráadásul pont akkor, amikor segítségért kilincselünk náluk. Az egyik téma a jegybank függetlenségének megsértésével kapcsolatos, a másik az igazságszolgáltatással, a harmadik pedig az adatvédelmi ombudsman megszüntetésével. Napirenden van további eljárások indítása a médiatörvény és az új alkotmány ügyében. Hogy világos legyen: kötelezettségszegésről akkor van szó, ha az illető tagállam az unió alapszerződésének és szabályainak nem megfelelő lépéseket tesz.

Orbán Viktor nemrégiben azt vetette Brüsszel szemére, hogy a sokasodó kritikák nem tartalmaznak konkrétumokat, nem is ismerik a bírált törvényeket, hanem felülnek az ellenséges propagandának. Ez eddig sem volt igaz, de ha a kormányfőnek hiányérzete volt, most megnyugodhat: az uniós határozatok egyértelmű jogi hivatkozásokat és pontos módosítási igényeket tartalmaznak, amelyekre egy hónapon belül várnak választ. A határidő szokatlanul szigorú, hiszen általában két hónapot szoktak adni, de ennek oka vélhetően az, hogy a lényegi hiteltárgyalások előtt tudni akarják, készek-e Orbánék teljesíteni a feltételeket. Ez nyilvánvalóan taktikai húzás annak érdekében, hogy a magyar kormány végre felhagyjon a kettős beszéddel és az időhúzó ügyeskedéssel.

A Fideszt ismerve ez hiú remény mindaddig, amíg Orbán Viktor úgy érzi, van még mozgástere. Ő csak az erő nyelvéből ért, de úgy tűnik, az egyébként normális párbeszédhez szokott EU is felismerte ezt, ezért indított összehangolt offenzívát a közös értékrendet veszélyeztető, az írott és íratlan szabályokat semmibe vevő Fidesz-kormány ellen. Brüsszel és a bíráló tagországok nem kérnek mást, csak ezek betartását és kiszámítható, a stabilitást és fejlődést szolgáló politikát, amely elsősorban Magyarország érdeke, de az egész közösség számára fontos. Különösen a jelenlegi bizonytalan helyzetben, amikor Orbánék értelmetlen ámokfutása nélkül is van jócskán probléma.

Ebből a szemszögből nem csupán érthető, de szükségszerű az az össztűz, amely a magyar kormányra zúdul, és az is egyértelmű, hogy Brüsszelben nem fognak, nem tudnak álláspontjukból engedni, mert azzal a közös értékeket adnák fel. Orbánék kurucos, dölyfös keménykedése tehát értelmetlen, és gyökeresen ellenkezik a magyar érdekekkel, bár ez a szempont a Fideszt eddig sem zavarta. Előbb-utóbb remélhetőleg hallgatni fognak a józan észre, de nem azért, mert megváltoznak, hanem mert kénytelenek lesznek rá. Vagy ezt választják ugyanis, vagy a teljes csődöt, amely őket is elsöpörné.

Az elmúlt napok megnyilatkozásaiból úgy tűnik, az életmentő hitel érdekében Orbán kész bizonyos taktikai kompromisszumokra. Ez azonban hosszabb távon kevés: ha megszületik a megállapodás az IMF-fel és az EU-val, csak átmeneti segítséget jelent. Akkor van értelme, ha az első lépés lesz egy gyökeres kormányzati fordulat kikényszerítése felé, ellenkező esetben nem kerüljük el, csupán elodázzuk a gazdasági összeomlást.