Évi több száz milliárdos gazdasági veszteséget okoz a hamisítás világszerte

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) becslése szerint évente több mint 865 milliárd dollár veszteséget okoz a legálisan működő vállalkozásoknak a termékhamisítás. Számításuk szerint a veszélyes hamisítványok évi 3000 ember életét követelik – írja az Epoch Times.

2010. július 5., 09:45

A fogyasztók figyelmét kívánja felhívni a hamisítás veszélyeire a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce, ICC) a Kanadában rendezett G8 és G20 csúcstalálkozókkal egy időben indított kampánya. A szervezet fő üzenete a hamisított termékek veszélyességére fókuszál, hangsúlyozva, hogy a hamisítványok forgalomba hozatali engedély, és az ehhez szükséges biztonsági szabványoknak való megfelelés nélkül kerülnek értékesítésre.

A szervezet becslése szerint a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20 országokban évente több ezer ember szenved kisebb-nagyobb balesetet a hamisítványok használatából kifolyólag. Többen önhibájukon kívül kerülnek ilyen helyzetbe, azaz nem tudatosan vállalják a hamisítványok megvásárlásával járó kockázatot. Az ICC szerint mindezeken felül legkevesebb évente 3000 ember veszti életét ilyen baleset okán, rendszerint hamisított élelmiszer vagy gyógyszerhamisítvány fogyasztásának eredményeként.

Az ICC saját kutatásán alapuló becslése szerint nemzetközi szinten a legitim vállalkozások évente több mint 865 milliárd dollárt veszítenek a hamis termékek értékesítése miatt. A brit Frontier Economics számításai szerint a G20 államok kormányai évi 120 milliárd dolláros adóbevételtől esnek el, míg a hamisítványok miatt elvesztett életek gazdasági költsége – óvatos becslés szerint – eléri az évi 18 milliárd dollárt.

A Kamara szerint a hamisításhoz és kalózkodáshoz kapcsolódó bűncselekmények azonosítása és felderítése a kormányok és a fogyasztók közös feladata. A szakértők szerint ugyanakkor a hamisítás okozta károk és az igazságszolgáltatási oldal ráfordítása nem áll arányban, utóbbi esetében ugyanis az állami büntetésvégrehajtási feladatok ellátási költségének 5-10 százalékát fordítják a hamisításhoz kapcsolódó ügyekre.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.