Erre figyeljen, ha befektet!
Nincs könnyű helyzetben manapság, akinek marad befektetni való pénze: vége azoknak az időknek, amikor könnyen lehetett akár betétlekötéssel is szép reálhozamot elérni. Kockázatvállalás nélkül már alig fial valamit a pénzünk, ha ennél többet akarunk, érdemes alaposan végiggondolni, mit tegyünk.
Néhány évvel ezelőtt, a válság idején remek dolga volt annak, aki félre tudott tenni, nem kellett sokat töprengenie azon, hogyan tud kockázatmentesen magas hozamot elérni. A nehéz helyzetbe került bankok valósággal vadásztak a betétek után, nem volt ritka, hogy még a rövidtávú lekötésekre is az inflációnál 6-7 százalékkal magasabb kamatot ígértek. Mivel az egyéb befektetési lehetőségek akkortájt igencsak bizonytalanok voltak, a részvénypiactól kezdve az ingatlanokig, a betéteket pedig elég magas összegig az állam garantálta, tálcán kínálta magát a legegyszerűbb és legbiztosabb megoldás. Aki mást is akart, vehetett akár állampapírt, ugyancsak igen szép reálhozam mellett.
Ezek az idők elmúltak, a válság enyhülésével a kamatok csökkenésnek indultak nálunk, amihez nagyban hozzájárultak a kormányzati intézkedések, a jegybanki alapkamatvágások csakúgy, mint a banki különadók és tranzakciós illetékek. Mára eljutottunk oda, hogy egyszerűen nem éri meg bankban tartani a pénzünket, mert a kamatokat terhelő adóval és EHO-val együtt szinte semmit sem kapunk a betétünk után. Nem véletlen, hogy a lakosság az utóbbi szűk egy évben tömegesen, havonta százmilliárd forintos nagyságrendben vonta ki a pénzét a betétekből, és próbált más befektetési lehetőséget találni.
Ez nem csupán a megváltozott feltételek miatt nehéz, hanem azért is, mert a magyarok többségének pénzügyi ismeretei nem a legjobbak, legalábbis nem elegendőek ahhoz, hogy alaposan elemezni tudják a befektetési lehetőségeket. Ezért sokan inkább nem is döntenek, bizalmatlanok, ennek egyik jeleként az utóbbi időben megugrott a háztartások készpénzállománya. Aki pedig befektet, általában a legegyszerűbbnek és viszonylag kockázatmentesnek látszó megoldásokat választja, ennek nyomán megnőtt a befektetési alapok vagyona és a lakosság által vásárolt állampapírok mennyisége.
Ami az utóbbiakat illeti, az Orbán-kormány tudatosan törekszik arra, hogy az állam minél nagyobb arányban belföldön adósodjon el, ezzel csökkentve a valutáris kitettséget. Ezt minden eszközzel ösztönzi, például úgy, hogy a hosszabb távú kötvényekre a jelenlegi nulla inflációhoz képest magas, 5 százalék feletti kamatot kínál. A rövid- és középtávú papíroknál más a helyzet, itt az elérhető nominális hozam az adók levonása után kb. két százalék, ami már nem túl vonzó, márpedig lakosság inkább a rövidebb lekötési időket kedveli. Évekre fixen inkább csak azok fektetnek be, akiknek szélesebb portfóliójuk és biztosabb anyagi hátterük van, márpedig ezek aránya nálunk sajnos nem túl magas.
A befektetési alapok szívják fel jelenleg a megtakarítások nagyobb részét. Ezek kínálata igen változatos, nem könnyű eldönteni, melyiket válasszuk. Egy biztos: ha magasabb hozamot akarunk, bizony nagyobb kockázatot kell vállalnunk, és előfordulhat, hogy pénzt veszítünk, ezt pedig nem szeretnénk. A nagy többség számára ez a legfontosabb szempont, és inkább kerüli a kockázatot. A legfrissebb adatok szerint a hazai alapokban lévő mintegy 4300 milliárd forint csaknem négyötöde mérsékelt kockázatú befektetés, jellemzően pénzpiaci, tőkevédett vagy kötvény jellegű. A hozam szintén mérsékelt, az elmúlt időszakot nézve éves szintre vetítve átlagosan 3-4 százalék, de még így is többel kecsegtet, mint a bankbetét.
