Csúnyán megbukott a chipsadó

A chipsadó fő célja, hogy az egészségre káros élelmiszerek fogyasztása csökkenjen, egy friss kutatás szerint egyáltalán nem teljesült.

2024. augusztus 22., 10:43

Szerző:

Az egészségtelen élelmiszerekre kivetett, úgynevezett chipsadó nem érte el fő célját: hosszú távon nem tudta csökkenti az egészségre káros élelmiszerek fogyasztását, ráadásul a szegényebb háztartások arányaiban több adót fizetnek, mint a gazdagabbak – derül ki egy új magyar kutatásból, melyet a Forbes szemlézett. Eszerint a Corvinus kutatója, Berezvai Zombor és szerzőtársai megvizsgálták, hogy az adó 2011-es bevezetése óta hogyan változtak a hazai fogyasztási szokások.

A kutatók a GfK háztartáspanel 2000 háztartásra vonatkozó reprezentatív adatait elemezték évekre visszamenőleg. A csokoládé, az édes kekszek, a cukros szénsavas üdítőitalok, a sós snackek és az alacsony gyümölcstartalmú italok fogyasztását vizsgálták, ezek az adóztatott termékek teljes forgalmának több mint 90 százalékát tették ki az adó bevezetése előtt.

A felmérésből kiderült – írja a Forbes –, hogy nyolc évvel az adó bevezetése után a bevezetés előtthöz képest már többet fogyasztottak a magyarok az egészségtelen élelmiszerekből – több kategóriában ez az érték még az uniós átlagot is meghaladta –, és a fogyasztók teljes élelmiszerköltésének nagyobb részét tették ki. Az adóköteles termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010. évi 5,9 százalékról 2018-ra 7,4 százalékra nőtt. Vagyis az adó nem tudta elérni fő célját, az egészségre káros élelmiszerek fogyasztásának csökkentését. 

Chipsadó: ezt kell tudni róla

A chipsadót 2011. szeptember 1-jén vezették be Magyarországon, melyet az állam adóbevételeinek növelésén túl azzal a szándékkal vezettek be, hogy az egészségre káros termékek fogyasztása csökkenjen. Az adót az első belföldi értékesítőnek kell megfizetnie, vagyis Magyarországon előállított termékek esetén a gyártónak, a külföldről importált termékek esetén pedig az importőrnek. Ugyanakkor az adó közvetve beépül a fogyasztói árba, így az áremelkedés révén elvben csökkenne a kereslet a törvény hatálya alá eső egészségtelen termékekre. Csakhogy a fentiek alapján a valóságban ez nem így van.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Pixabay)