Az ár öt százalékát kellett letennie a hotelvilág új sztárjának, hogy használhassa a Tokaj nevet

2019. március 17., 13:58

Szerző:

Négymillió forint helyett mindössze 200 ezret kellett befizetnie Szepesi Richárdnak, a DreamLand Holding Zrt. vezetőjének, hogy használhassa a Tokaj nevet – írja a napi.hu a városi önkormányzat 2018. november 29-i jegyzőkönyve alapján. Szepesi Richárd Grand Hotel Tokaj néven ötcsillagos szállodát és gasztro-élményközpontot építhet és működtethet az észak-magyarországi városban, a névhasználati engedély arról szól, hogy a Tokaj név szerepelhessen a beruházó, a Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft. nevében. A 2017-ben alapított cég 2,9 milliárd forintot nyert el a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programban a Grand Hotel Tokaj megépítésére,  a névhasználati díjból fennmaradó 3,8 millió forint kifizetésére pedig három év haladékot kapott a tokaji önkormányzattól.

Posta György független polgármester a kedvezményt a jegyzőkönyv tanúsága szerint azzal indokolta, hogy a szállodaépítés fontos a városnak. Egy február 14-i jegyzőkönyv tanúsága szerint Szepesi György másik cége, a  a TATK Tokaj Aktív Turisztikai Központ Kft. is hasonló feltételekkel kapta meg a névhasználati engedélyt.

A Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonosa a budapesti Reáltanoda utcában székelő DLHG Invest Zrt., amely a a DreamLand Holding Zrt. érdekeltsége. De a DLHG Invest Zrt. a tulajdonosa annak a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family Ingatlanfejlesztő Kft.-nek, is, amely a Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft.-hez hasonlóan 2,9 milliárd forintot nyert el a szántódi ötcsillagos szálloda, a Balaland Hotel megépítésére.

Szepesi Richárd feleségének, Kante Awának az édesanyja az a Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György MNB-elnök bizalmi emberének tartanak. Nagy Róza dolgozott Matolcsy György mellett a Nemzetgazdasági Minisztériumban és 2015-ig az MNB-ben, ahonnan aztán három jegybanki alapítvány kuratóriumába igazolt.

 

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.