Állóháború a jegybank ellen

Négy helyett csak két tagot jelölt a jegybank monetáris tanácsába a Fidesz. Nemzetközi elemzők elégedettek a jelöltekkel, de a hazai ellenzék azt szeretné, ha a másik két tagot nem a kormánypárt jelölné.

2011. március 7., 18:05

A Hirszerzo.hu szerint „láthatóan elhúzódik a kormány jegybank ellen folytatott háborújának aktuális szakasza.” Egyelőre ugyanis csak két új tagot jelöl a Fidesz a Monetáris Tanácsba, miután a négy korábbi külsős tag megbízatása lejárt.

Jó hír viszont – írja a hírportál – hogy a két jelölt, Gerhardt Ferenc és Bártfai-Mager Andrea szerint a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése. Ez már csak azért is biztató, mert korábban sokan attól tartottak, hogy a Fidesz lazább monetáris politikát szeretne, és ehhez a politikához jelöli majd a tagokat is.

Az elemzeskozpont.hu pedig azt írja: londoni elemzők szerint sem várható fordulat az MNB kamatpolitikájában a két új tag jelölése után. A a portál a JP Morgan elemzését is idézi: szerintük a „Fidesz óvatos a nemrég ismertetett konszolidációs csomag és a monetáris tanácsi változtatások piaci reakciójával kapcsolatban", ezért döntött két olyan személyek kinevezéséről, akiket a nemzetközi piac is elfogad.

Az MTI hozzáteszi, hogy mind az MSZP, mind az LMP azt kéri: a jegybank további két tagjára az ellenzék tehessen javaslatot. Az LMP emellett azt is szeretné ha fokozatosan és pártatlan szakemberekkel egészülne ki a tanács.
Ismert: a Fidesz-jegybank háború már jó ideje tart. A szakmai kifogások mellett – a kormány szerint a magasan tartott alapkamat mellett nem növekszik a gazdaság – főként személyes okai voltak a támadásoknak.

Simor Andrást, a Gyurcsány-kormány alatt kinevezett elnököt akarták ellehetetleníteni, de Simor annak ellenére ki akarja tölteni az idejét, hogy időközben – az Európai Központi Bank beleegyezése nélkül – csökkentették a fizetését is. Emellett Járai Zsigmond korábbi jegybankelnököt nevezte ki a kormány a jegybanki felügyelőbizottság élére.

Európa klímasemlegességi célkitűzései új kihívások elé állítják a magyar önkormányzatokat is, amelyeknek komoly szerep jut az épületek energetikai korszerűsítésében és a megújuló energiák terjedésének elősegítésében. A klímacélok a fosszilis energiára épülő rezsicsökkentés rendszerét is bedönthetik, az elavult háztartásokban pedig az új szabályozók könnyen rezsikatasztrófát okozhatnak.