Agyvérzéses gyermeket nevelő családot lakoltatnak ki a szomszédok panaszára
2010-03-24 – A szomszédok panasza nyomán kilakoltat egy agyvérzéssel született gyereket nevelő családot a budapesti IX. kerületi önkormányzat. Miután a család nem tud hova menni, elvehetik tőlük két gyereküket, akik nem csupán a szüleiktől, egymástól is elszakadhatnak, mert a nem biztos, hogy sikerül egy otthonban elhelyezni a beteg kisfiút és egészséges nővérét.
A kilakoltatásra ítélt szülők a Roma Sajtóközpontnak (RSK) elmondták: egy egészséges, tizenöt éves kislányuk és egy agyvérzéssel született, három éves kisfiuk van. Utóbbival az anya otthon van, mert állandó gondoskodásra szorul. A családját így egyedüli keresőként, alkalmi munkákból eltartó családapa elmondása szerint határozatlan időre szóló szerződéssel, tizenhárom éve laknak abban az Ernő utcai, földszinti, szoba-konyhás, félkomfortos önkormányzati lakásban, ahonnan „el akarják űzni” őket. Varga Miklós azt mondta: évekkel ezelőtt a ház mintegy hetven lakójából tucatnyian panaszolták be őket az önkormányzatnál arra hivatkozva, hogy bontásra váró tűzhelyeket, hűtőket tároltak a közös illemhely előtt, emellett hangoskodással, és italozással is vádolták őket. Az apa szerint azonban ők „rendesen viselkednek” a kifogásolt tárgyakat pedig már rég elszállította vashulladéknak. A családapa elmondása szerint a panaszok nyomán az önkormányzat a helyszínen is vizsgálódott, és bár semmi terhelőt nem talált, mégis felbontotta lakásbérleti szerződésüket, majd elindította ellenük a kilakoltatási eljárást. Ennek eredményeképp a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) 2008-ban, nem jogerős határozatban a családot a lakás elhagyására kötelezte. Ezt a döntést tavaly júniusban a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is helyben hagyta. A IX. kerületi önkormányzat Vagyongazdálkodási Irodájának lakásügyi csoportvezetője a Roma Sajtóközponttal azt közölte: „Varga Miklós antiszociális magatartású”, „folyamatos volt a dajdajozás a lakásában,” mindezt a bíróságon több tanú is állította. Várkonyi Imréné a lakástörvényre hivatkozva úgy vélte: jogszerű az önkormányzat eljárása a család ellen. A hivatkozott lakástörvény 24 §-a szerint a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja, ha „a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak”. A lakásügyi csoportvezető ugyanakkor azt mondta: még nem tűzték ki a kilakoltatás időpontját. A gyerekek sorsát firtató kérdésre úgy válaszolt: „általában a kilakoltatás időpontjában már nincsenek ott a gyerekek”, azaz addigra elviszik őket a gyámügyesek. Ugyanakkor a hatályos gyerekvédelmi törvény kimondja: pusztán anyagi okok miatt – mint például egy kilakoltatási helyzet – nem vehető állami gondozásba egy gyermek. A gyermekvédelmi szabályozás szerint a kilakoltatások akkor volnának teljesen törvényszerűek, ha az utcára tett gyermekeseket családi átmeneti otthonokba költöztetnék. Ilyen azonban a legtöbb helyen még ma sincs, holott a törvényi előírások szerint az önkormányzatoknak már évekkel ezelőtt létre kellett volna hozni ezeket az otthonokat. A kerületi gyámügyi csoportvezető arról tájékoztatott: a IX. kerületben sincs családok átmeneti otthona. A konkrét esetről Wéberné Berkes Erika úgy nyilatkozott: igyekeznek mindent megtenni, de ha más kerületek segítségével sem tudják elhelyezni együtt a Varga családot, akkor a gyerekek átmenetileg állami gondozásba kerülhetnek. És miután az egyik gyerek beteg, az is előfordulhat, hogy nem csupán a szülőktől, egymástól is elszakadhatnak a testvérek, mert a kisebbiket csak egy egészségügyi gyermekotthon tudja befogadni – tájékoztatott a gyámügyi szakember. A családapa azt mondta: ha kilakoltatják őket, nem tudnak hová költözni.
Lakatos Elza, Roma Sajtóközpont
