Aggasztó hírek a magyar inflációról
A jegybank inflációs előrejelzése megerősíti, hogy nagy a megosztottság a Monetáris Tanácsban. A prognózis ugyanis azt tartalmazta, hogy a fokozódó infláció nem teszi lehetővé a kamatvágást, a testület ennek ellenére 0,25 %-kal lejjebb vitte az alapkamatot.
A Reutersnek nyilatkozó elemzők úgy vélik, hogy a lépés, amely követte az előző havi hasonló döntést, megkérdőjelezi az MNB hitelességét. Az elemzők arra hivatkoznak, hogy a bank középtávon 3 %-os áremelkedést akar elérni, a prognózis azonban jövőre 5 %-os inflációt vetít előre.
Az MT kormány által kinevezett tagjai közül ketten úgy nyilatkoztak, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a visszaesést átélő gazdaság megsegítésének, Simor András viszont óvatosabb az árszínvonal miatt. Szerinte az alacsonyabb kamat nem sokat lendít a növekedésen, mivel a hitelpiac meglehetősen nyomott. Virág Barnabás, a központi bank közgazdásza úgy látja, hogy a Tanács azért határozott a csökkentés mellett, mert alternatív forgatókönyvben gondolkodott. Azaz abból kiindulva, hogy az inflációt főleg a költségek gerjesztik, illetve hogy a gyenge kereslet kiküszöbölheti a másodlagos áremelkedést, a vágással előbb el lehet érni a kitűzött inflációs célt.
A kereskedelmi bankok nem manipulálták a Bubort?
A Wall Street Journal már arról ír: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem tud arról, hogy bármelyik érintett kereskedelmi bank megpróbálta volna manipulálni a bankközi kamatlábat és a maga részéről nem is folytat vizsgálatot ilyen ügyben.
Az ügy előzménye, hogy szóvivője útján a PSZÁF közölte: néhány napon át utánanéz annak a 24 pénzintézetnek, amelyek közreműködnek a Bubor szintjének kialakításában. Binder István hozzátette: nincs prekoncepciójuk, az eljárás teljesen általános jellegű. Piaci részvevők azt mondják, a mostani rendszert átláthatóbbá kell tenni, de a helyzet Magyarországon teljesen más, mint Londonban, ahol értesülések szerint legalább egy tucat nemzetközi bank illegálisan befolyásolta a Libort. Olyannyira, hogy az amerikai és brit felügyelettel létrejött megállapodás után gyorsan menesztették a Barclay’s elnökét és vezérigazgatóját. Idehaza egy bennfentes úgy nyilatkozott, hogy a Bubort nem lehet a Liborhoz hasonlítani, a magyar piac sokkal kisebb, főleg helyi pénzügyi termékekkel.
Eltűnőben a derűlátás
Ugyancsak a Wall Street Journal elemzése azt írta ma Magyarországról: gyorsan eltűnőben van a derűlátás, amit a hónap elején az EKB kötvényvásárlási programjának bejelentése váltott ki.
A fejlemények megviselik a kelet-európai valutákat. A recesszióba süllyedő eurotömb szomszédságának következményei hamar egyértelművé váltak: erősödik a nyomás a kamatcsökkentésre, ami kevéssé vonzó a hozamvadász befektetők számára. Márpedig a keleti jegybankok lazítanak a monetáris politikán (lásd például az MNB-t).
A kelet-európai térséget igen szoros pénzügyi és kereskedelmi szálak kötik össze a bajban lévő euroövezettel; az euro súlyos gondjai pedig sérülékennyé teszik az érintett államokat is a válsággal szemben.
A feltörekvő keleti országok fizetőeszközei tipikusan barométerként jelzik a szélesebb piaci hangulatot. Vagyis jobb értéket mutatnak, ha általános az optimizmus, viszont az átlagosnál rosszabbra váltanak, ha eluralkodik a riadalom, mert a globális játékosok hazaviszik a tőkéjüket. Emiatt az idén erősen a hullámvasútra emlékeztetett a keleti valuták árfolyamainak mozgása. Neil Sharing, a Capital Economics fő közgazdásza ráadásul úgy ítéli meg, hogy az eurozóna szép kis visszaesés felé halad, ami magával rántja majd a kontinens keleti felét is.
