A versenyszférában nem jellemző a 100 milliós végkielégítés
A versenyszférában nem jellemző a 100 millió forintos végkielégítés, azonban a BKV-nál kialakult helyzet elsősorban nem jogi, hanem morális problémákat vet fel, amelyek miatt már most is nagy az üzleti szféra felháborodása - mondták szakértők az MTI-nek hétfőn.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára hétfőn az MTI kérdésére hangsúlyozta: a versenyszektorban tevékenykedő vállalkozások elsősorban az ösztönzésre helyezik a hangsúlyt, és nem a bánatpénzek kifizetésére. Egy a BKV-hoz hasonlóan veszteséges cégnél pedig egész egyszerűen elképzelhetetlen, hogy 100 millió forintos nagyságrendű végkielégítéseket fizessenek ki a tulajdonosok.
A VOSZ főtitkára kiemelte: a piaci szférában még nem találkozott a fővárosi közlekedési vállalatnál kifizetetthez hasonló méretű végkielégítéssel. Az 1-1,5 millió forintos menedzseri fizetések esetén is legfeljebb 6-12 hónapos, vagyis 10-15 millió forintos végkielégítés a megszokott - mutatott rá. Az üzleti szférában elképzelhetetlen az is, hogy egy társaság igazgatótanácsának (it) elnöke, illetve a felügyelőbizottság (fb) tagjai és elnöke ne ismerjék az első számú vezetők alapbérét, jutalomösztönzését, illetve végkielégítését - fűzte hozzá Dávid Ferenc.
Az MTI által megkérdezett munkajogász szerint sem jellemzőek a piaci szférában a BKV-nál kifizetetthez hasonló nagyságú végkielégítések, bár - jegyezte meg - előfordulnak. Ugyanakkor ezek az összegek közvetlenül nem érintik az adófizetőket - tette hozzá. Az eddigi információk alapján morális kérdésnek nevezte a BKV-nál történteket, ugyanis - az egyelőre ismeretlen tartalmú - munkaszerződés alapján könnyen előfordulhat, hogy a több tízmilliós végkielégítések nem ütköznek a Munka törvénykönyvébe.
A közpénzekből finanszírozott, valódi teljesítménytől elrugaszkodó végkielégítésekkel morális szempontból is el kell számolni az állampolgárok felé - hangsúlyozta.
