A nemzeti valuta „rossz szelleme” az MNB új elnöke
Orbán Viktor péntek reggeli közlése után a lengyel sajtó gazdasági rovatai szinte azonnal jelentették, hogy a magyar miniszterelnök az eddigi gazdasági minisztert, Matolcsy Györgyöt jelölte a Nemzeti Bank élére.
A PAP lengyel hírügynökség tudósítása kiemeli, hogy az 57 éves közgazda Matolcsyt mindenki Orbán emberének tartja, aki az általa „unortodoxnak” nevezett gazdaságpolitika alapítója. Ennek alaptétele, hogy magas adóval sújtják a külföldi konszerneket, hogy el lehessen kerülni a szerkezeti reformokat. Emiatt a gazdaságpolitika miatt személyének megítélése rendkívül ellentmondásos.
Az onet.pl megírja, hogy Matolcsy helyére az a Varga Mihály kerül, aki eddig az IMF tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter volt – ezek a tárgyalások zsákutcába futottak.
Matolcsy Simor Andrást váltja a jegybank élén, akit hat évvel ezelőtt még a balliberális kormány választott e tisztségre, s aki teljes erőbedobással védte a központi bank függetlenségét. Ezért amikor Orbán kormánya 2010-ben hatalomra került a kormányzó tábor szakadatlanul támadta.
Mint a cikk írja, Matolcsy legelső feladata a jegybank elnökeként azt lesz, hogy meggyőzze a nemzetközi befektetőket arról, biztonságos politikát fog folytatni. Magyarországon ugyanis alig több mint egy évvel a parlamenti választások előtt a munkanélküliség magas szintje nem csökkent, a nemzetgazdaság mélységesen eladósodott, a nemzetközi bankok, amelyek a magyar piacon domináltak, továbbra is visszavonják azt a pénzt, amellyel hitelt folyósíthatnának. A befektetők azt várják Matolcsytól – írja a hírportál –, hogy új módszereket fog keresni, amelyekkel felpezsdítheti a mély recesszióba süllyedt gazdaságot. Azt azonban nem lehet tudni, hogy óvatosan lép majd fel, vagy kockázatos lépésekre szánja-e magát.
A Nemzeti Bank egy névtelenséget kérő kommentátora azt mondta az új elnökről, hogy nagyon erős személy, a kormánytervek többségét ő vitte véghez, és rengeteg ötlete van. – Olyan, mint egy frissen végzett egyetemista, akinek rengeteg javaslata van, ezek közül egy vagy kettő remek, a többi nem ortodox.
A Gazeta Wyborcza című népszerű napilap kiemeli, hogy Orbán szerint ez volt a legkevésbé kockázatos döntés. A magyar miniszterelnök a közrádióban azt mondta, hogy Matolcsy, mint a központi bank elnöke a maga kormányzati tapasztalataival a stabilitás és az előreláthatóság garanciáját jelenti. A lap elemzése szerint tavaly augusztus óta a bank 1,75 százalékponttal csökkentette a kamatokat, ez azt jelenti, hogy azok 7-ről 5,25 százalékra apadtak. Ez a Fidesz által a pénzügyi tanácsba delegált négy külső tagnak köszönhető – a tanács ugyanis hét tagú.
Még Matolcsy jelölése előtt a befektetők egy része attól félt, hogy a miniszterelnök egy őt támogató személyt nevez ki a bank élére, mert lehetséges, hogy kockázatos akciókat akar végrehajtani a 2014-es választások előtt, támogatottsága növelésére.
A most jelölt bankelnök a rendkívül ellentmondásos gazdasági intézkedések szerzője. Többek között ő döntött a tranzakciós adók bevezetéséről, vagy a Magyarországon működő nagy külföldi cégek un. válságadóiról, amely ezek erős ellenállásába ütközött. Ellentmondásba került elődjével is, aki ellenezte a monetáris politika enyhítését a magas inflációra tekintettel. A TMS Broker elemzését idézi a lengyel lap, amely szerint „Matolcsy egész biztosan hajlandó lesz folytatni a kamatcsökkentési módszert egy történelmi minimum szintre. Sok esetben beszélt nem konvencionáális pénzpolitikai eszközök bevetésének szükségességéről is, és szkeptikusan viszonyult a jelenlegi erős forinthoz. Ugyanakkor figyelembe véve a külföldi eladósodás magas szintjét, a magyar valuta meggyengítését célzó eszközök bevetése kevéssé valószínű” – írja az elemzés.
A Rzeczpospolita című konzervatív napilap a Bloomberg jelentése alapján számolt be Matolcsy jelöléséről, aki 2019-ig fogja irányítani a Nemzeti Bankot. Kiemeli, hogy a pénzpolitikát nem konvencionálisan értelmező személyről van szó. A 2014-es parlamenti választások előtt a magyar kormány számára kulcskérdés a gazdaság dinamizálása – állapítja meg mind francia, mind angol elemzők véleménye alapján a lengyel lap.
A cikk szerint a magyar központi bank hét, egymás utáni alapkamat csökkentést hajtott végre, ezzel rekord alacsony 5,25 százalékot ért el. Az eddigi elnök, Simor András és két elnökhelyettese ellene voltak a pénzpolitika enyhítésének. Simort még a Gyurcsány-kormány nevezte ki 2007-ben és együtt dolgoztak a volt miniszterelnökkel az IMF-fel való tárgyalásokon, amikor Magyarország hitelt kapott. A volt jegybank elnök politikája nem tetszett Orbán kormányának és számos összetűzésre került sor a miniszterelnök és a bankelnök között. Orbán úgy vélte, hogy a központi bank keveset tesz ahhoz, hogy a gazdasági fejlődést elősegítse, erre Simor azt felelte, hogy az Orbán-kormány tevékenysége taszította recesszióba az országot.
A cikk emlékeztet arra, hogy tavaly év végén Matolcsy arról beszélt, a jegybank új vezetésének komolyan „nem ortodox” pénzpolitikai eszközökhöz kell folyamodnia, és erre az okfejtésére a befektetők a forint eladásával reagáltak, amelynek euróhoz való kurzusa a legalacsonyabbat érte el hét év óta. Ezért az elemzők Matolcsyt a nemzeti valuta „rossz szellemének” nevezték. Később a gazdasági miniszter enyhítette szavait, mondván, hogy az MNB-nek konzervatív politikát kell folytatnia, amely elkerüli a meglepetéseket és abszolút nem szabad belefolynia a költségvetés finanszírozásába. Néhány szakértő úgy véli, hogy a piac már beárazta azt a lehetőséget, hogy Matolcsy lesz az új bankelnök – írja a lap.