A magyarok körében is az olasz bor a menő

Hiába büszke a magyar a borára, a boltban már inkább az olaszt veszi, ha az olcsóbb. Márpedig olcsóbb: az alsóbb kategóriákban már akár 200 forintért kaphatunk kannás importbort, minőségre pedig nem is biztos, hogy rosszabb, mint a drágább magyar asztali - írja az

A minőségi magyar bornak persze továbbra is van piaca, de az csak kis részét adja a termelésnek, a magyar csúcsborászat termékeit a lakosság 5 százaléka képes megfizetni, és egy 3 ezer forintos bor már prémiumterméknek számít. Az olcsó borok között a magyar már egyre kevésbé rúghat labdába. A hazai szőlősgazdák és borászok egész egyszerűen lemaradtak a versenyben, idén már több külföldi bor érkezhet az országba, mint amennyit mi külföldön eladunk.

"2010 egészen tragikus év volt az ágazat szempontjából, volt olyan időszak, hogy az Alföldön hónapokon keresztül állt a víz, egyes vidékeken az időjárás 50 százalékos termeléskiesést okozott, holott már 15-20 százalékos kiesés is drámainak mondhat. Magyarország bortermelése 2 millió hektoliter alatt alakult, mondta Varga Péter, a Varga pincészet tulajdonosa.

Egy ilyen év után maga a szőlőnövény is rossz kondícióban van, idő kell ahhoz, hogy visszaálljon a termelés a korábbi szintre, részben ez magyarázza, hogy 2011 is gyenge év volt és a kilábalást az idei év sem hozhatja el.

A kieső termelés felhajtja az árakat, már az előző években is átlagosan 10-10 százalékkal emelkedett a bor ára a polcokon, idén hasonló mértékű emelés várható. Az árérzékeny, alacsonyabb kategóriás borokat kereső fogyasztók így könnyen fordulhatnak az import borok felé. A kannás, pet-palackos márkáknál már most is az olasz, spanyol boroké a főszerep, a literenként 200 forintos borokkal a magyar szőlőből készült termékek nehezen veszik fel a versenyt.

A prémium kategória nincs ennyire kitéve az import borok nyomásának, előállításuk ugyan költségesebb, de jellemzően az árrés is magasabb rajtuk, fogyasztóik pedig a kevésbé árérzékeny rétegből kerülnek ki. Ők azonban a teljes borfogyasztás néhány százalékát adják, az ágazatot az asztali borok piaca uralja.

De nem csak az időjárás tehető felelőssé azért, hogy a magyar borok versenyhátrányba kerültek. Varga Péter szerint utólag már jól látszik, hogy a magyar szőlészet nem volt felkészülve az Európai Uniós csatlakozásra. A borászat már rendben volt, de a szőlőtermesztés több évtizedes lemaradásban volt az európai versenytársakhoz képest.

A korszerűtlen technológiák, az elöregedő és időben nem pótolt tőkék, az iparág szerkezete, az elmaradt fejlesztések oda vezettek, hogy a magyar gazdák nem tudták tartani a tempót a külföldiekkel.

A KSH statisztikái szerint 2011-ben 513 285 hektoliter import borászati termék érkezett az országba 26 millió euró értékben - többségében hordós bor - , ebből 456 358 hektoliter jött Olaszországból. 2010-ben a behozatal még csak 173 618 hektoliter érkezett. Érzékeltetésül: tavaly nagyjából annyi import bor érkezett az országba, hogy egy teljes éven át, mintegy 200 ezer ember ihatott volna meg belőle egy-egy pohárral hetente.

Mindeközben az export csökken, 2010-ben még 813 838 hektolitert exportáltunk, tavaly már csak 586 751 hektolitert.

A nemzetközi piacon eleve főleg a minőséggel tudunk ringben maradni, mennyiségre ugyanis nem termelünk sokat: a franciák, az olaszok és a spanyolok több mint tízszer annyi bort termelnek évente, mint mi, de még Románia és Portugália is előttünk áll.