A drágulás okai: lesz-e pénzünk enni?

A nyers élelmiszerek ára a világ összes tőzsdéjén folyamatosan növekszik. Ennek több oka is van, amelyek persze egymással szorosan összefüggenek. Az első ilyen a fosszilis energiahordozók drágulása, amely természetesen a gazdaság – így az élelmiszergazdaság – minden elemére kihat. Ehhez kapcsolódik, hogy a világgazdaság növekedési térképe átrajzolódott, a feltörekvő országok (Kína, India, Dél-amerikai országok) gazdasági növekedése gyorsul, az pedig egy alapvető összefüggés, hogy ha az életszínvonal emelkedik, akkor a jó minőségű élelmiszerek iránti tömeges kereslet is növekszik. A fejlődő világ népességrobbanása és a növekvő életszínvonal együttesen tehát hatalmas kereslet-növekedést generál. Kutatások szerint éppen emiatt 2020-ig a búza iránti világ-kereslet 12-15 százalékkal, a sertéshús iránti húsz százalékkal, a baromfihús iránti 24-25 százalékkal, a cukor iránti 25 százalékkal, a növényi olajok iránti pedig 35 százalékkal növekszik majd - hangzott el a

A harmadik ilyen tényező, hogy van egy vetélytársa az élelmiszeriparnak: a bioenergia termelés. Ez ma már nem csak a mezőgazdasági melléktermékeket használja fel, hanem élelmiszeripari alapanyagnak tekinthető olajos növényekből készít biodízelt és gabonafélékből bioetanolt. Negyedik a pénzvilág viselkedése. Ma már nemcsak a fizikai kereslet hevíti a piacot és veri fel az árakat, hanem a tőkepiacok változékonysága is. Ezek közül kiemelkedik az árutőzsdék árfelhajtó szerepe. A legfrissebb adatok szerint a legnagyobb, chicagói árutőzsdén például tízszeres mennyiségű virtuális búzaforgalom volt ahhoz mérten, ami egyáltalán fizikailag gazdát cserélt. Ez egyértelmű spekuláció, amelynek „mellékhatásaként” minden egyes árucserével növekszik a gabona ára. Világviszonylatban az is befolyásolja az áralakulást, hogy hiába van világviszonylatban elegendő termés, nincsenek kiépítve a logisztikai csatornák. Tehát lehet, hogy van belső-Kazahsztánban elegendő búza, de az szállítási nehézségek miatt nem fog tudni eljutni a hiánnyal küzdő észak-afrikai piacra.

Udovecz Gábor mindezek összegzésére elmondta, a világ élelmiszeripari nyersanyag-termelésében egy kismértékű, 4-5 százalékos változás hihetetlenül nagy hisztériát tud kelteni. A piac felerősíti a különben nem túl jelentős hatást, amelynek az eredője a keresletnövekedés és a hatalmas áringadozás. Ez a fejlett országokban drágulást, a fejletlenekben – regionális szinten – áruhiányt és éhínséget okoz.

Mi várható a gabona- és húspiacon?

A szakértő szerint a mostani ársokk – ami a szélsőséges időjárás miatt érte a piacot – még kisebb mértékű, mint a 2008-as volt, az is igaz viszont, hogy egyes növények esetében lassan is fog megnyugodni a piac. A búzánál például már most látszik, hogy az északi féltekén gyenge lett az őszi vetés, tehát magas búzaárakra kell felkészülni 2011 második felében is. Kukorica, szója, rizs és olajosmagvak esetében azonban ezzel ellentétesek a trendek. A piacok jó termésre számítanak, ezért az adás-vételi szerződések is alacsonyabb szinten határozzák meg az árakat.

Az állati termékeknél elég ellentmondásos a helyzet. A gabonaárak változása általában 8-10 hónapos késéssel jelenik meg a baromfi-, sertés- marhahúsok árában. Ezt az időt tehát túl kell élni az állattartóknak. Keresleti piac van marha- és juh termékekre, és a nyers baromfihúsnál is hamar érvényesíthető lesz a drágulás, a sertéstartóknál azonban hatalmas gondok jelentkezhetnek – mondja a főigazgató. Rövidtávon az ő helyzetük kilátástalan.

A gazdálkodók szempontjából elkerülhetetlen lesz, hogy az európai közös agrárpolitikát úgy formálják a döntéshozók, hogy a szélsőséges évek átvészeléséhez valamilyen kollektív kockázatkezelő rendszert építsenek ki – mondja Udovecz Gábor. Ehhez a fenntartható biztosítási rendszerhez biztosan kellenek majd európai pénzek is, erről pedig döntés a következő hónapokban a KAP reformjának tárgyalásakor születhet meg.

Mit érez meg ebből a vásárló?

Az alapvető élelmiszerek ára a következő évtizedben szolidan, de emelkedni fog. Várhatóan az inflációt kicsit meghaladó mértékű lesz ez a drágulás. Ez ugyan nem zárja ki, hogy egy-egy jó termésű évben az árak nem emelkednek majd, de a fő trend egy kismértékű drágulás lesz. Ez viszont messze elmarad majd azoktól az árrobbanás-várakozásoktól, amelyet sokan – megfelelő szakértelem hiányában – vizionáltak.