A diákok is buktak az új adószabályokon

Ugyanazért járt rosszul, mint az a becslések szerint 800-900 ezer alkalmazott, akinek a havi bruttója nem éri el a 300 000 forintot, és nem nevel tizennyolc év alatti gyereket: az adójóváírás csökkenése miatt.

Ha egy nappali tagozatos diák dolgozik – tizenhatodik életévét betöltve bárki jogosult erre –, akkor a béréből a jelenlegi szabályok szerint csak személyi jövedelemadót, pontosabban adóelőleget kell levonni, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, illetve egyéb járulékokat nem, mivel a társadalombiztosítási jogviszonyt tanulóként szerzi. Ez azt jelenti, hogy az adójóváírásra jogosító összeghatár eléréséig a diákmunkások bruttó bérével egyenlő a nettó bér.

Csakhogy az szja-törvény tavalyi megváltoztatásakor az adójóváírás összegét havi 15 100 forintról 12 100 forintra csökkentették. Ez a 3000 forintos változás – valamint az adókulcs módosulása – a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyjából havi 10 000 forinttal csökkent az az összeghatár, ameddig a diákmunkások adómentesen juthattak a pénzükhöz.

Az iskola- és diákszövetkezetek adatai szerint a nyári csúcsszezonban akár a százötvenezret is meghaladhatja a diákmunkások száma. Sokan közülük persze főleg alkalmi munkákat végeznek, a díjazásuk néhány tízezer forint, őket az adóváltozás nem érinti. Az első bérfizetési adatokból és a becslésekből azonban az következik, hogy nyáron több tízezer diákmunkásnak lesz adóköteles a tavaly még adómentes jövedelme.

Decemberben nagyjából a diákok tíz százalékának a jövedelméből kellett adóelőleget vonni, míg januárban már harminc százalék fölött volt ez az arány – mondte el a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezetnél (MISZISZ). Náluk akadnak olyan diákok is, akik havi 240-250 ezer forintot keresnek – jellemzően diploma előtt álló mérnökhallgatók –, az ő nettójuk 4000-5000 forinttal lett kevesebb - írta az