2020 a céldátum
Orbán Viktor Frankfurtban, a Deutsche Bank rendezvényének vendégeként pénzügyi és gazdasági szakemberekből álló közönség előtt azt mondta, 2020 a magyar euró bevezetésének reális időpontja.
Az MTI értesülése szerint az előadást követően, az euró bevezetését firtató kérdésre válaszolva a miniszterelnök utalt arra: ehhez teljesíteni kell a maastrichti feltételeket, ugyanakkor szükség van egy versenyképes Európára és egy versenyképes Magyarországra is. Mindennek alapján lehetségesnek tartotta, hogy a szükséges feltételek 2020-ig teljesülnek, és az euró bevezetése megvalósulhat.
Orbán szerint az euró bevezetése egy vagy két évvel korábban is megtörténhet, de a reális az, hogy 2020-ban legyen euró Magyarország fizetőeszköze – tudósított a Blomberg.
Korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy 2010-ban lehet magyar euró és ezt a kormányfő is megerősítette – emlékeztet a Világgazdaság Online.
Orbán Viktor előadását Matolcsy György és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter is saját prezentációval egészítette ki. A pénteki fórumot egyes források előzetesen összefüggésbe hozták Magyarország eurókötvény-kibocsátásával is. Az Államadósság Kezelő Központ ugyanis április közepén a többi között a Deutsche Bankot kérte fel az eurókötvény kibocsátásával kapcsolatos találkozók megszervezésére. A miniszterelnök ugyanakkor már előző nap, Angela Merkel kancellárral tartott találkozója után utalt arra, hogy a szerdai kötvénykibocsátással az erre az évre szükséges pénzügyi eszközöket sikerült begyűjteni, ezért - mint hozzátette - a kormány már a 2012-es éven dolgozik.
Egyes londoni elemzők szerint jobban járunk euró nélkül
Kelet-Európa euróvárományos országai a jelenlegi körülmények között valószínűleg jobban járnak, ha nem vezetik be a közös valutát - vélekednek friss helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.
A Capital Economics elemzésében azt írja: „az általános konszenzussal ellentétes” véleményük szerint „meggyőző bizonyítékok” vannak arra, hogy a saját fizetőeszközök megőrzése kínálja a legjobb megoldást a felzárkózó európai gazdaságoknak. A ház szerint éppen ezért ha az euróövezet „valamilyen módon szétesik”, az rövid távon ugyan súlyos felfordulást okozna a kelet-európai piacokon, valószínűtlen azonban, hogy hátrányos hatása lenne a térség hosszú távú gazdasági kilátásaira.
A Capital Economics elemzői szerint az elmúlt évtized nagy részében az általánosan elfogadott vélekedés az volt, hogy az euró meghonosítása jelenti középtávon a legmegfelelőbb utat a gazdasági felvirágzás felé, mivel a valutauniós tagság komoly kereskedelmi előnyökkel és alacsonyabb tőkeköltséggel jár a kelet-európai térség számára.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői havonta kiadott konvergencia-elemzéseikben jó ideje 2019-et nevezik a magyar és a lengyel eurócsatlakozás lehetséges legkorábbi időpontjának, Csehország belépését pedig csak 2020-ra, vagy még későbbre várják.
A BNP Paribas bankcsoport szakelemzői jelenleg érvényes európai felzárkózó piaci előrejelzésükben 2019-2024 között valószínűsítik Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia euróövezeti belépését.
A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési és elemzőrészlegének egy korábbi jóslata szerint az uniós pénzügyi hatóságok a görög tapasztalatok nyomán ezután várhatóan már csak akkor járulnak hozzá új tagállamok euróövezeti csatlakozásához, ha a tagjelöltek „a második tizedesjegyig” teljesítik az összes maastrichti feltételt.
(Forrás: MTI, Blomberg, Világgazdaság Online)
