2011 – az év, amit nem fogunk elfelejteni

Tisztelt Szerkesztőség!

Mi várható 2011-ben?

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint 2011-ben egyszerre bővül a fogyasztás, a beruházások és a foglalkoztatás.

Ami a fogyasztás növekedését illeti, ez a nagy jövedelműekre igaz. Csak az a baj, hogy az ő fogyasztásuk megtakarításban, utazásban és luxuscikkek vásárlásában jelenik meg, és ezeknek legfeljebb az import növelésére lesz hatása. Elemzők szerint az idei kb. félmilliárd eurós exporttöbblet után jövőre egymilliárdos hiány várható.

Nem várható a beruházások növekedése a válságadónak nevezett sarc, a gyakran és önkényesen, még visszamenő hatállyal is változtatott gazdasági törvények miatt, sőt csökkenhetnek a fejlesztések.

Megjegyzem, hogy a válságadó a megszorításokkal szemben nem egyszeri, de háromszoros negatív hatással sújtja a lakosságot: fejlesztések, illetve hitelek visszafogása + létszámcsökkentés + magasabb infláció.

A foglalkoztatás alakulásáról egyelőre annyi ismert, hogy az állami alkalmazottak számát 50-75 ezerrel csökkenteni akarja a kormány, ugyanakkor a magánszférában dolgozók számának növekedését várja, alapvetően a mezőgazdaság, az építőipar és az idegenforgalom területén.

A mezőgazdaság és az építőipar piaca jelenleg telített, bővítésre nincs igény, az idegenforgalom növelése alapvetően beruházásokat, felújítást, képzést igényel, így a magánszférában 2011-ben nagyságrendileg 10 ezerrel növekszik a foglalkoztatottság. A leírtak alapján a munkahelyek számának csökkenése várható, szemben a kormány évi 100 ezres ígéretével. Összefoglalva: nem a fogyasztás, a beruházások és a foglalkoztatás növekedése, hanem ezek csökkenése valószínűsíthető 2011-ben.

A nyugdíj-pénztárak vagyonáról: Mivel a tagok nagy többsége visszalép a tisztán állami rendszerbe, mintegy 3000 milliárd forint vagyonhoz jut a kincstár.

Ennek nagyjából a fele állampapír, a másik fele tőzsdei értékpapír. Az állampapírokat a kormány valószínűleg bevonja, ezzel megszabadul 1500 milliárd adósságtól. Megjegyzem, hogy ezek a papírok hosszú távra, 3-10 évre szólnak, tehát a hatásuk több évre elhúzódik, 2011-ben csak egy részük járna le, a többi a további évek költségvetését fogja könnyíteni. A részvény jellegű vagyon értékesítéséből a kormány 530 milliárdot vár a 2011. évi költségvetésben.

Ilyen mennyiségű értékpapírt csak nagyon elővigyázatosan lehet piacra vinni, de még így is számítani kell arra, hogy a befektetők tisztában vannak az állam eladási nyomásával, tehát jelentősen esni fognak az árfolyamok.

Ha a szükséges óvatosság és szakértelem elmarad, akkor az 530 milliárdos bevétel realizálása sokkal nagyobb értékű papír piacra dobását igényelheti, akár az 1500 milliárd egésze is rámehet. Akkor pedig várhatóan beindul a kormány propagandagépezete, azt állítva, hogy újabb csalást lepleztek le, nem 3000 milliárd, hanem csak 2000 milliárd volt a pénztári vagyon.

Mi lesz a jövőben, ha a nyugdíjjárulékok nem fedezik a nyugdíjakat?

A kormány már a 2011. évi költségvetésben nullszaldós nyugdíjkasszával számol. Ha ezt folytatja, a jövőben a költségvetés nem azt üzeni majd a nyugdíjasoknak, hogy mekkora (inflációt követő) emelés várható a következő évben, hanem azt, hogy a járulékok várható alakulása alapján a nyugdíjak hány százaléka fizethető ki. A nyugdíjpénztárak állandó vételi hajlandóságának megszűntével az állampapírok kamata nőni fog.

2010 decemberében elkelt ugyan a meghirdetett mennyiség, de 7,77% átlagos hozammal, a 10 éves lejáratú papírok átlagos hozama pedig 8,02% volt.

A kapkodásról, rögtönzésről, a tervezés hiányáról: Mivel nincs közép- és hosszú távú terv, a haladás iránya nem tűzhető ki, az intézkedések arra irányulnak, hogy a kormány túlélje a következő hónapot, negyedévet, évet. Súlyosbítja a helyzetünket a kormány részéről az a módszer, hogy kapkodva lebontja a korábbi kormányok (jól- rosszul) működő struktúráit, még mielőtt eldöntené, hogy mit léptet a helyébe.

Ilyen az egészségügy helyzete. A súlyponti kórházak elve – az, hogy 50 km-en belül legyen elérhető az ország minden pontjáról egy minden igényt kielégítő kórház – helyes volt, de a szükséges anyagi háttér hiányában nem sikerült maradéktalanul megvalósítani. Az Orbán kormány felszámolta a súlyponti kórházakat, ami nem lenne baj, ha előbb kidolgoztak volna egy ennél jobb szerkezetű rendszert, ehelyett még mindig folyik két koncepció között a vita. Ilyen rossz példa az EU-segélyek pályáztatási és elosztási rendszerének szétzilálása, ami miatt fél éve nem kaptak pénzt a vállalkozások.

Lehet, hogy a kormány kidolgoz majd egy, a korábbinál jobb struktúrájú rendszert, de ennek még nyoma sincs. Hátra van még az új szervezet tervezése, elfogadása, megvalósítása – mikor indulnak meg a várt kifizetések? Közben a „vállalkozóbarát rendszer" elfogadott pályázatokat von vissza, hogy más célra – pl. a Széchényi tervre – legyen fedezet, holott nem tudni, beleegyezik-e az EU, hogy másra költsék a már elvi engedéllyel rendelkező fejlesztési pénzeket.

Sok vállalkozó már elköltött egy csomó pénzt a jóváhagyott, de most leállított támogatásokra alapozva – velük mi lesz?

Reformok: Matolcsy György száznál több reformot ígért 2011 február végére. Ez az ígéret teljesen komolytalan, egy kormányzati ciklusban 1-2, esetleg 3 ágazat reformja hajtható végre. Hacsak nem a költségvetési tételek átcsoportosítását, a megszorításokat nevezik reformnak.

Miután minden nagy hitelminősítőnél negatív kilátással a spekulatív (bóvli) besorolás határán vagyunk, és a reformok megléte, minősége alapján döntenek a sorsunkról, nem zárható ki, hogy a leminősítés bekövetkezik.

Azt már megkérdezni sem érdemes, hogy van-e a kormánynak menekülési terve a tömeges tőkekivonás esetére.

2010. évre vállalt 3,8%-os hiánycél: 2010 decemberének első hetében az egész évre kitűzöttnél még 51%-kal magasabb volt a hiány.

A válságadó második feléből és az ÁFA befizetésekből kb. 250 milliárd folyt be a kincstárba, a további kb. 200 milliárd hiány ledolgozásáról még nem olvastam. Félő, hogy a decemberi kifizetések egy részét januárra tolja a kormány. Ebből az következik, hogy idehaza megjelennek az ünnepi jelentések, majd az EU – amely a decemberi teljesítések januárra halasztását nem fogadja el –, néhány hónappal később bejelenti, hogy a hiánycél mégsem teljesült.

Ezután újabb EU elleni hecckampány várható.

Mindezekbe már nem szólhat bele az ÁSZ, az új Költségvetési Tanács 3 tagjából 2 fideszes, az írott és elektronikus média nagyobb része jobb oldali, kisebb része megfélemlített, sztrájkolni akkor lehet, ha engedik, közömbös az Alkotmánybíróság véleménye is, legfeljebb egy kétharmados módosítással tovább csökkentik a jogosítványait.

Boldog újévet kívánok:
Faragó György
Budapest