Vörös és fekete
Az 1919–1920-as évek terrorjával foglalkozik ez évi második számának címlap-összeállításában a Rubicon történelmi magazin.
A szerzők bemutatják a kétféle (vörös és fehér) terror okait és következményeit, közös gyökereit és eltérő ideológiáját, bemutatják a vonatkozó terrorszervezetek felépítését, cselekedeteit, és képet rajzolnak a legismertebb terrorlegényekről is. Szívszorító írások ezek – bár a szerzők igyekeznek a tényekre koncentrálni, értékeléseikben is inkább az utókor tudatos (és persze mindkét irányú) ferdítéseit mutatják be –, amelyeket megrázó képsorok kísérnek (gyengébb idegzetűeknek nem is javasoljuk e szörnyű képeket – amelyeken a felkészületlen utókort talán az a közöny rázza meg leginkább, ahogyan a gyilkosok és a szemtanúk akasztott áldozataikat szemlélik), óhatatlanul olyan állásfoglalásra kényszerítve az olvasót, amely elutasít mindenfajta terrort, bármilyen okból, bármilyen eszme jegyében kövessék is el.
Szerencsére a további írások oldják a címlapsztori okozta feszültséget. Az amerikai alkoholtilalom időszakáról éppúgy sok új információt kapunk, mint a kisantant két háború közötti diplomáciai együttműködéséről (megismerve a történet cseh, román, délszláv főszereplőit). És végül egy igazi tündérmese: Zogu albán király és Apponyi Geraldine története, amely érdekházasságnak indul, és igazi szerelem lesz belőle.
