Világörökségi helyszín lett a Chauvet-barlang
A Chauvet-barlang, ahol a legrégebbi eddig feltárt barlangrajzok találhatók, a hétvégén felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A dél-franciaországi Ardèche megyében 1994-ben felfedezett lelőhely háromszor nagyobb a lascaux-inál, megközelítőleg 36-37 ezer éves, és több száz késő őskőkori állatrajzot és lenyomatot tartalmaz. A világörökségi listán ez a 39. francia kulturális és természeti helyszín.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének dohai ülésén meghozott egyhangú döntés jól mutatja a barlang felbecsülhetetlen értékét: 14 állatfajt, köztük medvéket, rinocéroszokat, mamutokat, párducokat, rénszarvasokat, oroszlánokat, lovakat, baglyokat, hiénákat, skorpiókat ábrázoló 435 szénrajz díszíti falait.
A földfelszín alatt 25 méterrel található barlang falai különös színekben pompáznak a fehértől a narancsos rózsaszín árnyalatig, a mai ember közvetlen ősei ezeket a falakat használták természetes díszletként a körülöttük lévő világ megörökítésére. Egyes állatfajok más ismert ábrázolásokon sosem jelentek meg, csak itt. A pillangók és oroszlánok között a művészek tenyérlenyomatok formájában magukról is emléket hagytak. A Chauvet Vénusznak nevezett rajz egy női szeméremdombot ábrázol egy cseppkövön.
Jean Clottes, a lelőhelyet először feltérképező történész szerint a Chauvet a világon a legnagyobb díszített barlang a legrégebbi természeti helyszínek közül. A rajzok esztétikai minősége alapján arra lehet következtetni, hogy legalább egy, de az is lehet, hogy több nagy művész is járt a lelőhelyen, s az alkotások nem kizárólag kultikus célokat szolgáltak.
„Abban a szerencsében volt részem, hogy azt ne mondjam, kiváltságban, hogy bent járhattam a barlangban. És azt kell mondanom, hogy elképedve jöttem onnan ki: amit ott láttam, az alapvetően megváltoztatja azt, ahogy az ember eredetéről gondolkodunk” – mondta Philippe Lalliot, Franciaország UNESCO-nagykövete a nyolc évig előkészített döntést követően.
Az Ardèche folyó mellett, Vallon-Pont-d’Arc település közelében található, s ezért Pont d’Arc barlangjának is nevezett lelőhely a felfedezőjéről, Jean-Marie Chauvet francia barlangászról kapta a nevét. A barlangász 1994. december 18-án fedezte fel a lelőhelyet egy kőtömeg egyik nyílásából érkező huzatnak köszönhetően, ahol 23 ezer évvel ezelőtt egy lezuhanó szikla teljesen elzárta a bejáratát. A kövek elmozdítása után tárult fel előtte a 800 méter hosszú, több, 18 méter magas teremből álló barlang, ahol a világon egyedülálló leletegyüttes részeként 195 medvekoponyát is találtak.
A Chauvet-barlangot nem nyitották meg a nagyközönség számára, és továbbra sem tervezik. Ugyanis akárcsak Lascaux-ban, itt is a külvilágtól elzárt mikroklíma őrizte meg az eredeti környezetet, és ezt meg akarják óvni.
Az eredeti helyszínen 2011-ben Werner Herzog 3D-s dokumentumfilmet forgatott kizárólagos engedéllyel Cave of Forgotten Dreams (Elfelejtett álmok barlangja) címmel, amit a berlini filmfesztiválon mutattak be.
Az idegenforgalom érdekében azonban a – lascaux-i példát követve – 2015 tavaszára elkészül a közelben egy mesterséges barlang, amelyben a turisták az eredetire emlékeztető környezetben, de annak 8500 négyzetméternyi alapterületének mintegy harmadrészén csodálhatják majd meg a 36 ezer éves állatrajzok másolatait. A reprodukciókat az eredeti művek digitalizált változata alapján 15 művész készítette el. A teljes illúzió megteremtése érdekében a pótbarlangban az eredeti lelőhely természetes körülményeit, a hőmérséklet és a megvilágítás mellett az illatokat is reprodukálják.
A folyói és hegyvidékes tájai miatt elsősorban a sportturizmust kedvelők körében eddig is népszerű Ardèche megye arra számít, hogy ezentúl nemcsak Európából, hanem a tengerentúlról is legalább harminc százalékkal több látogatót fognak vonzani. Ennek érdekében 55 millió eurót szántak a pótbarlang létrehozására, ahova évente 350 ezer érdeklődőt várnak.
