Újévi koncert

Mitől működnek ilyen jól évtizedek óta az újévi koncertek?

Az osztrákok rájöttek arra, hogy ifj. Johann Strauss és a Strauss-család zenéje megunhatatlan, még mindig nagyon vonzó, és emellett ennél a koncertnél nincsen jobb országpropaganda.

Ez úgy hangzik, hogy az egész elsősorban üzlet.

Ez hatalmas üzlet, mert a jegyek méregdrágák és öt évre előre foglalni kell. Ráadásul hatalmas társadalmi presztízs ott megjelenni. A televíziós közvetítési díjak sem csekélyek. Sokkal fontosabb azonban az országkép, amit mindez sugároz Ausztriáról. Nem is tagadják, hogy ez áll a háttérben.

Pedig az egész eredetileg egy tipikus „civil kezdeményezés” volt. A zenészek január 1-jén kivették a pálcát a karmester kezéből, és saját kedvükre muzsikáltak.

Mai szóval ez jó bulinak indult, de aztán kiderült, hogy komoly lehetőségeket hordoz. A harmincas évek végétől a koncertek már hagyománynak számítottak. Eleinte szilveszterkor tartották, később Újév napján. Ezen a délelőttön Strauss-koncert van, ez végleg összefonódott az új év megérkezésével. A programot ma is a zenekar vezetése állítja össze.

Erre mondaná ma egy magyar marketingigazgató: Újév délelőttjén a részegek nem akarnak koncertet hallgatni, és a maga részéről ezzel le is zárta a témát.

Ez a műfaj egyszerre értékes és könnyed. És miért ne szólhatna a másnaposokhoz is? El se tudjuk képzelni, mekkora jelentősége van a koncertnek. A világ legtávolabbi pontjáról érkeznek turisták Bécsbe, csak azért, mert a tévében látták az újévi koncertet. Magam is követem valamennyire az osztrák kulturális életet, az utóbbi két évtizedben komoly változás történt. Bécs tíz évvel ezelőtt ridegebb város volt, most pedig kellemes hely.

Egy felmérés szerint Bécs ma a világ második legélhetőbb városa. Budapest valahol az ötvenes mezőnyben van, de nyilván lesz majd még lejjebb is.

Nagy élet van most Bécsben, én decemberben minden héten kint voltam. Csodálatos a fejlődés kulturális területen is. Ami pedig az újévi koncertet illeti, nincs még egy ilyen ismert zenei esemény a világon. Most hetvenkét ország veszi át, a legtöbb élőben. Idén olyan országok is bekapcsolódnak, mint Mongólia, Trinidad és Tobago. Nagyon sok rádióállomás is közvetíti a koncertet, vagy felvételről adja, és idén először az interneten is menni fog. A technikai újítás, hogy most már HD technikával és 5.1-es hanggal készül a teljes közvetítés.

Kevesen tudják, hogy az újévi koncert valójában egy egész évi sorozatnak csak az első fejezete.

Van egy Filharmonikus koncert nyáron a schönbrunni parkban, ahol 60 ezer ember ül le ideiglenes székekre. Óriási színpadot építenek, gyönyörűen kivilágítják a parkot. Ott Mozartot, Brahmsot is játszanak. Shanghaiban idén ősszel volt a harmadik koncert. Amikor hetvenkét ország fizet egy-egy ilyen közvetítésért, akkor azért némi pénz összejön. A DVD-ket is magas példányszámban adják el. És létezik egy komoly, hűséges szponzor is. Ha ennyi nemzetközi adásidőt meg kellene venni Ausztria-imázsra, az még nekik is valószínűleg megfizethetetlen összeg lenne.

Mi lehet a titka ennek a fantasztikus sikersorozatnak?

Egyértelműen a minőség és a konzervativizmus.

Nem szoktak ilyenkor a főnökök előjönni azzal, hogy modernizálni kéne az egészet?

A modernizálás folyamatos, de csak a technikára és soha nem a tartalomra vonatkozik. Végignéztem egy idei próbát s meghallgattam a Wiener Philharmoniker elnökének beszédét is. Azt mondta, sokszor megkérdezik tőle, miért nem frissítik a műsort, s az volt a válasza, ez olyan, mint egy régi márkás óra, amin ha változtatnak, s digitális kijelzőt tesznek a mutató helyére, akkor elveszti a patináját. A koncerteknek a stabilitásról, a megkérdőjelezhetetlen hagyományokról kell szólniuk. Nem véletlen, hogy a dirigensi feladat is csak néhány kiválasztott karmester között oszlik meg.

Sokáig csak Willi Boskowsky, a Bécsi Filharmonikusok első hegedűse vezényelte a koncerteket.

Ez volt a Strauss-hagyomány, hegedűvel a kézben dirigálni. Ezt folytatta Boskowsky.

De a hagyomány mégiscsak megtört.

Boskowsky 1979-ben betegsége miatt lemondott, azóta hívnak karmestereket is. Ezen a koncerten vezényelni afféle lovaggá ütést jelent egy karmesternek. Idén, immár másodszor a francia Georges Pretre vezényel majd. Ebben is a konzervativizmus a cél.

Nikolaus Harnoncourt-t nem hívták vissza, aki emlékeim szerint alaposan megkínozta a zenekart.

Talán hívják még. De négy-öt karmester neve merül csak fel a következő újévi koncertekre. Viszont a nyári koncerteken nagyobb teret adnak a kísérletezésnek. Most, a próbán a 85 éves Pretre újra magával ragadta a zenekart, és nagyon finom érzékkel avatkozott be. Szenzációs karmester, hagyja játszani a zenekart, de mindenkire figyel, és mindig légiesíteni tudja őket, ha nehézkességet érzékel. Hihetetlen formában van mind fizikailag, mind szellemileg.

Idén is Ön vezeti a koncert magyar televíziós közvetítését. A próba alapján mi a véleménye az osztrák televíziós kollégák teljesítményéről?

Innen nem is érzékelhető, hogy mennyire le vagyunk szakadva. Ez nem a magyar televíziósok tudásán, szakmai ismeretein múlik. Mi egy ilyen koncertbe bele sem fognánk. Ilyesmivel a televíziós vezetőket már nem is érdemes megkeresni. Feneketlen szakadékot érzek a két ország televíziózása között koncepcionális és technikai szempontból is. Soha nem éreztem még, hogy ennyire külön világban élünk.

Láthatjuk-e a koncertet jövőre is az MTV-n?

Úgy tudom, több évre szól a szerződés. E koncertet mind többen veszik át. Nem csökken, hanem évről évre bővül a közvetítő országok száma.