Tiszavirág titkai – új regényéről mesél Köves József, a K.u.K. vezetője
Új regénye Isten veled, Tiszavirág! címmel az ősszel jelent meg. Gál Júlia, Magyarország 1933-as szépségkirálynőjének kalandos életéről szól, de nem új keletű a személye iránti érdeklődése, egyik korábbi, az Elfelejtett királynők – Szépségek és sorsok című könyvében már írt az ő életéről. Mi fogta meg a mára igazságtalanul elfelejtett hírességben?
Öt évvel korábban valóban írtam könyvet a háború előtti nagy szépségversenyekről. Ebben az egyik fejezet Gál Júlia története volt, de korábban már írtam szépségversenyről szóló elbeszélést is, ez benne van az 1990-ben megjelent Álmaink idegen városa című kötetemben. Annak, hogy most őt választottam regényhősül, több oka volt. Egyrészt anyám kedvence volt, rajongott érte, és a kiváló társasági hetilapért, a Színházi Életért, amely a verseny gazdája volt. Másrészt több Miss Hungaryről már írtak (vagy maga a díjazott írt) könyvet, kivéve Gál Júliát. Pontosabban ő is írt könyvet, egyetlen igen jó regényt gyenge címmel: Mária megkísértése. De ennek a fiatalon írt kötetnek nem volt köze az ő élettörténetéhez, igazi regény volt. Emellett több tárcát publikált korabeli lapokban. Ezek alapján már korábban is úgy gondoltam, akár több regényt is megérdemelne az életútja. Az csak ráadás, hogy meglepő módon októberben jelentkezett egy pasi a Facebookon, és azt írta, hogy az ő nagymamájának a húga Júlia volt. Azonnal felvettem vele a kapcsolatot, és sok olyasmire is fény derült, amit a regényben, nem tudva pontosan a történteket, logikailag odaillő fikcióval helyettesítettem.
Köves JózsefMilyen érdekes adalékokkal szolgált Gál amerikai unokaöccse? Főhőséről a kötetben csak annyit ír, hogy életének további alakulása a ’30-as évek végétől, egy chilei úrral kötött házassága után nem ismert.
A két lánytestvér, Júlia és Aranka élete végéig tartotta a kapcsolatot, pedig itt Argentína és az USA közötti távolság áthidalására kell gondolni. A nálam bejelentkező Ron anyukája 1956-ban hagyta el Magyarországot, ott házasodott meg, majd újra férjhez ment. Ekkor a fiú a nagyszülőkhöz került, ők tanították magyarra is. Rontól megtudtam, hogy Júliának több sikertelen házassága volt Argentínában, de ott véget ér a regényem, hogy romantikus körülmények között lett egy Chilében élő magyar kereskedő felesége, miközben felbontotta néhány napig tartó házasságát Klein Józseffel. A házasságai közül csak az utolsó – amelyet egy katonatiszttel és polgármesterrel kötött – járt gyermekáldással. Két gyermeke született: a fia beleszeretett egy indián lányba, és elment hazulról; a lánya hat gyermeknek adott életet. Lánya révén egyik unokája a nagyon tehetséges Francisco Tomás argentin gitáros, aki dolgozott albumokon, fellépett az amerikai–olasz gitároslegendával, Steve Vaival, és a YouTube-csatornáját 16 ezer feliratkozó követi. Na de a lényeg: csak most tudtam meg, hogy Gál Júlia 2005-ben halt meg Argentínában.
Tudta Gálról a családja, hogy Miss Hungary és regényíró volt az uralkodó nélküli Magyar Királyságban?
Az amerikai földrészen senki nem hitte el neki, hogy valaha Miss Hungary volt, és európai második. Mivel katolizált, azt sem tudták róla, hogy zsidó volt. Voltaképpen a dicsőséget helyette Gábor Zsazsa aratta le, akit korábbi könyvemben magam is magyar szépségkirálynőnek írtam le. Ma már szinte bizonyosan mondom: a hollywoodi színésznő soha nem volt Miss Hungary, bár tényleg nagyon szép volt. 1933-ban Julika mögött második lett, azaz az udvarhölgye Julikának. Bizonyíték? Alapszabály volt, hogy a Magyarország Szépe versenyen csak lányok indulhatnak. Korábban egyszer újra kellett szervezni egy országos szépségversenyt, mert a győztes még az évben férjhez ment. Márpedig Zsazsa 1934-ben hozzáment egy török diplomatához, tehát azontúl nem lehetett Miss, annak ellenére sem, hogy a diplomata nem vette el a szüzességét. Azt Kemal Atatürk vette el Isztambulban.
Jövőre lesz harmincéves az ön által alapított és máig ön által vezetett K.u.K. Kiadó, a Gál-életregényt mégis a Kossuth adta ki. Felkérésre írta?
Nem írok felkérésre. Nem szeretek a saját kiadómnál megjelenni, csak a kényszer vitt rá párszor. Leginkább az, hogy az egyik kiadóm, a Veress István barátom által vezetett Arión megszűnt.
Minden kis könyvkiadó jelentős veszélybe került az utóbbi években, de a koronavírus-járvány minden eddiginél nehezebb helyzetbe sodorta őket. Miként vészelik át ezt az időszakot?
Már a járványt megelőzően is tudatosan csökkentettük a tevékenységünket, a Könyvbazár Kft. négy évvel ezelőtti csődje is súlyosan érintett bennünket. Nem tudunk külföldi kiadóknak hatalmas, sok ezer eurós jogdíjelőlegeket kifizetni. A feleségem és a menyem dolgozik életvitelszerűen a kiadónak, Rocco kutyánk, a kis kedvencem pedig már szinte állandó munkatársunk. Mindenki más alvállalkozóként működik.
Kiadójuk jelentős sikereket ért el Békessy János magyar származású, Svájcban Hans Habe néven élő és publikáló író, újságíró életművének kiadásával. Miért most jelentették meg a Habe-sorozat tizenharmadik darabját, az Ahová tartozunk című regényt?
Ilona című regényét az 1998-as könyvhétre jelentettük meg. Fényes siker volt, a standok között mást sem lehetett hallani, csak azt, hogy „nincs nálatok Ilona, nem tudtok Ilonát hozni?” Hatalmas mennyiségben értékesítettük, amit többek között annak köszönhettünk, hogy itt egy háromgenerációs családregényről van szó, és olyan, mint az Elfújta a szél. Az Ilonának öt kiadása volt; az ötödiket már nem kapkodták el, igaz, az első nyomás és az utolsó újranyomás között eltelt több mint tíz év. Idén a Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár miniszteri keretéből kapott támogatással tudtuk kiadni az Ahová tartozunk című nagyregényt. Az év legelején, amikor már itt volt a vírus, de még nem látszott olyan veszedelmesnek, írtam egy levelet neki, amelyben jeleztem, hogy volt kiadásunkban egy Habe-sorozat, és van egy önéletrajzi ihletésű regénye, amit jó lenne magyarul is elérhetővé tenni, mert az életmű fontos része. Megkaptuk, de az is támogatás volt, hogy egy Bécsben élő nyugdíjas operaénekes, Gáti István barátságból lefordította nekünk.
Köves JózsefHogyan landol az 1970-es évek egyik legkiválóbb baritonjánál egy Habe-regény kézirata?
A hetvenes évei elején járó Pista valaha a pesti Operaház népszerű énekese volt, de már fiatalon jelentős európai karriert tudhatott magának, 1991–2002- ig a bécsi Staatsoper társulati tagja volt. Évek óta Bécsben él, és szabadidejében sok mindent fordít, amit németül olvas. Kértem, keresse meg ezt a könyvet és fordítsa le nekünk. Megtette, sokszor, sokféleképpen segített már rajtunk.
Öt évvel ezelőtt indította útjára Királyhegyi Pál humorista irodalmi életművét az Első kétszáz évem című kötettel, amelyet három további követett. Habéval ellentétben nála még találhat olyan műveket, amelyeket kiadhat?
Elképzelhető, hogy belevágunk három korábbi regényének a kiadásába, amelyeknek részeit beledolgozta az önéletrajzi regényébe. Az egyik a Greenhorn címmel az USA-ban megjelent korai munkája, amely sok díjat nyert, a másik a Mindenki nem halt meg, amelyet a deportálásáról írt. A férfi jön-megy című, Amerikában élő magyar emigránsokról szóló könyvéből is több motívumot vett át. Kuriózum lenne, ha a három kötetet együtt jelentetném meg.
Van olyan mű, amelynek a pandémia miatt jövőre halasztották a megjelentetését?
Jövőre kevés könyvünk lesz. Kiadónk az ismert körülmények és az életkorom miatt egyre zsugorodik, de nem adjuk fel, hat-hét könyvet biztosan kiadunk. Az első negyedévben megcsináljuk az Iskolások vicces könyve egy-két kötetének sokadik kiadását. Mást egyelőre nem mondanék. Meglévő irodalomtörténeti témájú karcolataimból önálló kötetet állítok össze a Kossuthnak, publicisztikai írásaimat pedig a 168 Óra mellett továbbra is a Népszava adja közre, ahova 1964-ben kezdtem el írni.
Az interjú a 168 óra hetilap 2020. december 16-i számában jelent meg.
