Színészkirálynő
Vannak színházi mondások. Ilyen az is: „Udvaros Dorottya nélkül nem múlik el év.” Már majdnem kivétel lett 2015. De a Kossuth-díjas színésznő „hatvanas rockdívaként” – ő mondta ezt magáról – koncertezni kezdett ősszel, amikor megjelent új lemeze, a Majdnem valaki. Aztán jól tette a Nemzeti Színház, amelynek tagja, hogy november végén vendégjátékra hívta a kaposvári Csiky Gergely Színház Augusztus Oklahomában című előadását – vele a főszerepben. Olyan alakítás ez, amelyre világszínházakat lehetne alapozni. Mivel ez nálunk aligha menne, már azzal is megelégednénk, ha műsoron tartaná a Nemzeti a kaposvári produkciót. De másról is beszélgetett a 168 Óra Udvaros Dorottyával a Nemzetiben, az öltözőjében.
Részlet az interjúból:
– Törőcsik Mari többször is szóba hozta interjúiban, mennyire hasonló a színészgondolkodásuk. Ám azt is megjegyezte: önben erősebb „az idegrendszer működése feletti felügyelet”.
U. D. – Mariban is nagyon erős. Különben nem venné észre ezt bennem. De nálam valójában kiszámíthatatlan az idegek játéka. Időnként hagyom is, hogy vigyenek a hangulataim.
– Akár próbán, akár előadáson?
U. D. – Igen. Bár régóta a szakmában vagyok, mégsem tekintek olyan profiként magamra, aki képes uralni bármilyen helyzetet. Ma is megijedek, ha elégedetlen velem a rendező. Majdnem sírva fakadok.
– Viccel.
U. D. – Nem, noha szégyellem, hogy az ilyesmi öregedő fejjel is tud fájni. De a próbákon még nem gondolok az előadásra, ott azt a belső közeget akarom befogadni, befogni, akikkel együtt alkotunk. Közülük a legfontosabb a rendező, aki napi nyolc órában kínoz minket. „Itt most nem elég!” „Itt most sok!” „Itt vegyél vissza!” „Itt ne fogd vissza magad!" Ezt kell elviselni. És nem igaz, hogy az évekkel felvérteződik a színész. Nem vagyok egy angyal, megesik, hogy kiborulok a próbán, bár nem kezdek csapkodni és sikoltozni, hiszen nem lehet senki tehetségét és idejét megakasztani, míg én kedvemre keresem egy jelenet igazságát. Otthon sírhatok, az öltözőmben is, a színpadon nem. Ott célra tartok, azt szoktam mondani.
