Spotlight – A „pedogate” leleplezői

Az oknyomozó újságírás a szakma legnehezebb, legkomplikáltabb és legidőigényesebb műfaja. Minden adatot össze kell gereblyézni, interjúk tömegeit kell elkészíteni, úgy, hogy gyakran egymás nyilatkozataival is szembesíteni kell az interjúalanyokat, hogy végül a puzzle-szerűen összeálló darabkákból álljon össze a teljes cikk.

Jómagam is tanultam oknyomozó újságírást az egyetemen és az egyik gyakorlatom az volt, hogy én magam is elkészítsek egy ilyen cikket. Mivel a politikát, és a közéleti, politikai újságírást már akkor sem kedveltem, illetve egyébként is valami rém egyszerű feladatot akartam, ezért úgy döntöttem, hogy a lakhelyem közelében lévő villamosjárat felavatásáról írok, hiszen mi lehet ennél problémamentesebb, nem igaz?

Joggal számíthattam tehát egy jó kis nyugis interjúsorozatra és ehhez képest egy olyan darázsfészekbe sikerült beletenyerelnem, korrupt helyi politikusokkal, képviselőkkel, föld és ingatlanmutyival és sok minden egyébbel, mint annak a rendje! Amikor már kezdtem volna belelendülni, akkor udvariasan megjegyezte az egyik helyi képviselő, hogy „ő ugyan teljesen megérti, hogy a „Világegyetem” (így hívták az egyetem lapját, ahol elvileg megjelent volna a cikk) számára mennyire fontos ez az ügy, de talán, ha féltem a családom és a saját életemet is, akkor esetleg érdemes lenne megfontolni, hogy leálljak a kérdésekkel.”

Ha egy ilyen „piti” kis ügyben oknyomoz valaki, és ilyen fenyegetést kap, el tudjátok képzelni milyen lehet, amikor a hatalmas katolikus egyház korrupcióját és felháborítóan gyomorforgató pedofil praktikáit próbálja leleplezni...

„Szpotlámpa” az újságírásra

Tom McCarthy filmje, amely a katolikus papok molesztálásáról szóló, Pulitzer-díjat kapott cikk anyagának összegyűjtéséről szól, a kőkemény oknyomozó újságírás kulisszatitkai mögé tekint be. Bár újságírásról beszélünk, a film legalább annyira feszes, izgalmas, mint a legprofibb politika thriller.

Ne felejtsük el azt sem, hogy nekünk, újságíróknak a Spotlight alkalmasabb időben nem is készülhetett volna. Az újságírás történetében talán sohasem volt ennyire válságban a szakma – a print és az online tekintetében egyaránt.

A Spotlight-nak köszönhetően előtérbe kerül, hogy mennyire fontos a független, professzionális sajtó bármelyik közösség számára. A film arra is emlékeztet minket, hogy bár az újságírás átmeneti időszakban van, lévén a nyomtatott sajtót egyre inkább cserélik le a honlapok, a “példányszámot” pedig a keresőmotorok, a színvonalas, valódi problémákat bemutató, őszinte újságírás sohasem válhat a múlté.

Visszafogott, mégis kőkemény tartalom

Minden profi rendezőnél van valami egyedi, megfoghatatlanul zseniális. Tom McCarthy-ban ez a visszafogottság. A Spotlight nyolcvanas, kilencvenes évek krimijeit idéző sápadt színvilág, a szándékosan fix, kevés effekt kameranézeteket, a lineáris történetvezetés jellemzik a korábbi filmjeit és ezt is. Ennek köszönhetően tudnak kevésbé teátrális, finomabb játékkal is úgy érvényesülni a színészek.

Michael Keaton, aki nemrég aratott óriási sikert a Birdmanben, ismét megcsillogtatja színészi képességeit, mint a Robby Robinson, aki a újságíró csapatot irányítja.