Jó nagyot haraphat a rezsimumus a repertoárból

Vajon le tudják-e győzni a színházak a rezsimumust? Az energiaválság komoly gazdasági újratervezést igényel a kulturális intézmények számára is. A túlélési koncepciókról kérdeztük a magyar színházakat.

2022. szeptember 26., 17:01

Szerző:

Korábban megkérdeztük a különböző fenntartású színházakat, hogy akár időlegesen is rákényszerülnek-e arra, hogy bezárjanak az elszabaduló energiaárak miatt. Sorozatunk második epizódjának szereplői csak abban értenek egyet, hogy óriási a bizonytalanság, de minden eszközt megragadnak arra, hogy nyitva tartsák a kapuikat.

Képtelen számok fogságában

A székesfehérvári Vörösmarty Színház 2021-ben kb. 9 millió, 2022-ben már 54 millió, 2023-ban várhatóan 215 millió forint áramszámlát lesz kénytelen kifizetni. Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármesterével, Dr. Cser-Palkovics Andrással latolgatták a lehetőségeket, prioritásokról, esetleges bezárásról, és alternatív megoldásokról beszélgettek. A kilátások azonban nem adnak okot a nyugalomra: ugyan a 2023-as rezsiszámla még nem végleges, ugyanis az árambeszerzésre kiírt közbeszerzési eljárás még folyamatban van, az MVM ajánlata alapján még az is elképzelhető, hogy 215 millió forintnál magasabb összeggel kell kalkulálniuk. A konkrétumok néhány hét múlva derülnek ki.

A színház rezsiköltségének finanszírozása három pillérre épül: az önkormányzati 485 millió forintja mellé az állam egy forint+ egy forint elv alapján biztosít szintén 485 millió forintot, és a bérlet-és jegyértékesítésből is származik bevétel. Mindez együtt azonban nem fedezi a megugró energiaárakat. A távhőt az önkormányzati intézmények egyelőre a kedvezményes áron kapják. Szikora János igazgató szerint akkor kijátszható az évad, ha januárban és februárban bezárják az épületet (épületeket) a megtakarítás érdekében. Az esetleges bezárás egyik kiemelt célja a munkahelyek megőrzése. A végső döntés szeptember 30-án hozza meg a közgyűlés, és október végén dől el, hogy zár-e a színház.

A Jurányi Ház esetében „nemcsak egy színházi térről, hanem egy 6700nm-es inkubátorházról beszélünk, aminek a havi közüzemi és egyéb üzemeltetési kiadása nettó 5millió forint volt idáig. Ezt az összeget több mint 60 szervezet adja össze, mindenki a használt terület négyzetmétere alapján, ez egy közös és arányos teherviselés” – avat be a részletekbe Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház és a Füge Egyesület ügyvezető elnöke.

A 10 éves bérleti szerződésük a Házra éppen most járt le és júliusban írták alá az újabb 5+5 éves időszakra vonatkozót. Ezzel egyidőben a tagszervezetekkel is már le kellett szerződniük, és noha a közel 15 százalékos inflációt már beépítették az új megállapodásokba, a közüzemi szolgáltatókkal csak a napokban tudtak leszerződni, mert nagyon nagy volt a fejetlenség és a bizonytalanság a piac folyamatos mozgása miatt.

„Most viszont abba a helyzetbe kerültünk, hogy a gáz októbertől négyszerese, az áram januártól várhatóan a hatszorosára nő, ami elképesztő számokat produkál majd.”

A bent dolgozó állandó társulatokkal, szervezetekkel is újra kell gondolniuk a szerződést az üzemeltetési költség közös viselésére és elosztására.

„Meglátjuk, hogy a működésünket eleve hogyan írja felül a COVID újabb téli hulláma, de egyhavi leállásban gondolkodok, és abban, hogy később kezdjünk fűteni és hamarabb zárjuk le, így 3 hónapot lehetne spórolni, de azt már megéreznék a bent dolgozó csapatok, irodisták, színészek, művészek, és talán a nézők is. Hűtési rendszerünk nincs, így jelenleg az sem megoldás, hogy nyári színházzá alakuljunk. Azt át lehet gondolni, hogy még júniusban is játszunk és szeptemberben is már erőteljesebben, és közben december-február között pedig leállunk, de ez csak a színházi programokra vonatkozik, a házban dolgozó szervezetek munkája nem tud leállni hónapokra. A kevesebb előadás nem segít a számokon, mert nekünk akkor is fűtenünk kell, ha este nincs előadás, de több száz ember mozog, dolgozik a Házban. A próbafolyamatok technikai ellátása már érezhető változást hozhat, de ez egyben ki is nyírja az előadó-művészetet, így is kevés idő volt próbálni a sűrű repertoár miatt, ha még az órák számát is csökkentjük az félő, hogy meglátszik a minőségen is. A bemutatókat tudjuk még halasztani, a számukat csökkenteni, mert azok nagyobb kiadással járnak és leginkább forráshiányosak, de ezek nagy része ebben az évadban nálunk amúgy is tavaszra esne már”- fejtette ki Rozgonyi-Kulcsár.

Bizakodás a bizonytalanságban

„Aktuálisan minden csupa bizonytalanság, feltételezés. Folyamatosan kalkulálunk, lehetséges forgatókönyveket elemzünk, stratégiákat vázolunk” – tájékoztat Bagi Andrea, az Örkény Színház gazdasági vezetője. „Év végéig érvényes szolgáltatói szerződésünk van, a következő hónapban írunk ki közbeszerzést az energiahordozókra. Pontos képet csak az eljárás után kapunk. de a felméréseink során már az is elhangzott, hogy tízszeres árral kell kalkulálnunk. Nem tervezünk sem részleges, sem teljes bezárást, létszámcsökkentést sem. Mondjuk ezt úgy, hogy a 2023-as fenntartói támogatás összegét még nem tudjuk. Biztonsággal, majd annak ismerete után tudunk nyilatkozni. Bemutatót elhagyni, vagy a próbaidőt csökkenteni szakmailag egyaránt rossz. Mai terveink szerint tehát megtartjuk a bemutatóinkat. Ám amikor rendelkezésünkre állnak majd a fent említett számok, racionális és szigorú döntést fogunk hozni, mert még a művészi tervek érdekében sem léphetünk át olyan határt, ami likviditási problémát idézne elő” – fogalmazta meg Bagi.

„Színházunk nem tervez bezárást a téli hónapokban. Nem ígérkezik könnyűnek az az időszak, ami előtt állunk, de kitartunk és mindent megteszünk azért, hogy a tőlünk megszokott színvonalú és az előre betervezett számú előadással várjuk nézőinket” – tájékoztatott Zsigmond Nóra, a budaörsi Latinovits Színház marketing-kommunikációs munkatársa.

„A Gárdonyi Géza Színház ebben a naptári évben az eddigi tervek szerint nem zár be, takarékossági intézkedések mellett a próbák zajlanak, az előadásokra készülünk. A jövő évi üzemeltetésről folynak a tárgyalások az egri önkormányzattal, illetve a minisztériummal” – tájékoztatott Vass Judit sajtóreferense.

(Kiemelt fotónk illusztráció: Székek a fennállásának 80. évfordulóját ünneplő Margitszigeti Szabadtéri Színpad nézőterén. MTI Fotó: Mohai Balázs)

A hanuka az egyik legnagyobb zsidó ünnep, ami idén a Gergely-naptár szerint december 25. és január 2. közé esik. Az említett időszakban számos program lesz a felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt.

2024. december 16., 13:52

A nyolcnapos hanuka vagy hanukka az egyik legnagyobb zsidó ünnep, ami idén a Gergely-naptár szerint december 25. és január 2. közé esik. Következő cikkünkben az ünnep lényegéről és az ilyenkor szokásos teendőkről olvashat.