Piknik Lipóciában

Ismét piknikeznek Lipócia polgárai. Szeptember 7-én megnyílnak a tematikus utcák, megelevenedik a három színpad, lesznek klasszikus és dzsesszkoncertek és irodalmi találkozások is. Az idén már nem egyesületük, hanem a XIII. kerületi önkormányzat az újlipótvárosi Pozsonyi Piknik rendezvénysorozatának a tulajdonosa. Szellemiségében, tartalmában, értékeiben, alapító közreműködőinek személyében azonban továbbra is megmarad civil összművészeti kulturális fesztiválnak – ígéri Beke Kata, a Festum Rendezvényszalon ügyvezetője, programigazgatója. Az önkormányzat ugyanis a Festumot bízta meg az eredetileg a Láng Téka Könyvesbolt által kitalált és a Pozsonyi Piknik Egyesület által megvalósított piknik idei és jövőbeni lebonyolításával.

2019. szeptember 7., 10:00

Szerző:

– Miért váltott tulajdonost a jó idő esetén 60-80 ezer embert is vonzó kulturális esemény?

– Egyszerűen kinőtte az egyesületi formát. Észszerűnek látszott az önkormányzati háttér és egy olyan cég, amelynek van szervezési rutinja, és hasonlóan gondolkodik a kultúráról. Az alapítók – mint például Rédei Éva, aki fáradhatatlan és ötletekkel teli vezetője volt eddig a rendezvénynek, vagy Csáki Judit színházkritikus, a Rakpart Nagyszínpad háziasszonya és más meghatározó közreműködők – továbbra is aktív, alkotó személyiségei, közreműködői maradnak a pikniknek.

– A rendezvény eredetileg kulturális falunapként határozta meg önmagát. Ez a mostani falunapok színvonalának, programjainak ismeretében nem hangzik találó definíciónak egy igényes, sajátosan eredeti összművészeti piknik esetében.

– A kulturális piacon a falunapnak kétségtelenül rossz csengése van. Újlipótváros jó hangulatú, barátságos városrész, sokan ismerik egymást az itt lakók közül, akik nem zárkóznak be a lakásukba, társaságra, közösségi élményekre vágynak, kíváncsiak mások gondolataira, személyiségére. Ezek a tulajdonságok hasonlítanak egy klasszikus falu értékeire, erre akart utalni a meghatározás, amit éppen a falunapok színvonala miatt mi már nem szívesen használunk.

Fotó: Bazánth Ivola

– Pedig akár falugondnokuk is volna a százéves Bálint gazda személyében, akivel szintén találkozhat a közönség az idei pikniken.

– Rengeteg programunk lesz, gondoljon bele, kilencven kitelepülő színház, rengeteg irodalmi esemény, dedikálás, zene, tánc. Új találkozási alkalmakat teremtünk a családoknak, a gyerekeknek. Nemcsak a Gyerekutcában és a Tündérkert Gyerkőcszínpadon találnak maguknak programokat, hanem a Tündérkert MeseRengeteg-zöldszigeten is, reggeltől estig. A zenében erőteljesebben fordulunk a dzsessz és a klasszikus muzsika felé. A Balzac utca és a Szent István park sarkán a Fidelio Színpódium pedig sok izgalmas előadással, irodalommal, zenével várja a nézőket.

– A városrész szülöttje Radnóti Miklós, akinek itt most is ismerik, olvassák és szeretik a verseit, emlékét pedig nagy tisztelet övezi Újlipótvárosban. A Fidelio Színpódiumon Jordán Tamás színművész, a helyszín védnöke kapta a jogot arra, hogy az általa kiválasztott Radnóti-verset elmondja a pikniken. Mit hallunk tőle?

– Nagy meglepetés lesz az ő fellépése. A Rózsavölgyi Szalonnal együtt ötvenperces produkció született, és ebben majd… de ez maradjon titok az előadásig. A jövő évi piknikre egyébként már megterveztünk egy Radnóti-sétát, ennek keretében a költő számára fontos helyeket látogatjuk meg.

– A piknik lokálpatriotizmusához hagyományosan hozzátartozik, hogy fölidézik egy-egy korábbi, újlipótvárosi művész munkásságát, és bemutatják, hogyan él tovább tanítványaiban az ő karakteres személyisége, átadott tudása.

– Az idén Sík Olgára emlékeznek tanítványai. Volt ugyanis egy lakás a Herzen utca és a Pozsonyi út sarkán, amely a mai zenei kultúra egyik bölcsője. Itt több zenei műfaj kiemelkedő tehetségét nevelte fel Sík Olga, a magyar énektanítás kiemelkedő személyisége. Olyan sztárok indultak innen, mint például Presser Gábor, Katona Klári, Fenyő Miklós, Dévai Nagy Kamilla, Zséda, Pitti Katalin, Buváry Lívia, Domahidy László. A mostani műsor egyébként csupán ízelítő a 2020-as Pozsonyi Piknik másnapján, a Festum Rendezvényszalon szervezésében megrendezendő nagyszabású emlékkoncertből.

– Az itt lakók közül többen nemcsak a történelemből ismerik, hanem átélték, hogy a második világháború idején főként Újlipótvárosban voltak a konzulátusok és követségek védelme alatt álló házak, amelyekben a zsidó lakosság valamennyire védelmet kapott. Ebben a városrészben ma is sok, a kultúráját aktívan őrző zsidó honfitársunk él. Az ő kultúrájuk mennyire határozza meg a piknik programját?

– Az egész ország kultúráját gazdagítja egy ilyen önazonos közösség, az ő világuk, zenéjük hangsúlyosan jelenik meg a pikniken. A rendezvény azonban nyitott, sokféle kultúra és ízlésvilág találkozik itt, ettől olyan izgalmas, érdekes ez a piknik.

– Egy pikniknek része a gasztrokultúra, de az iparművészek míves vására is idecsalja a látogatókat. Hogyan lehet elérni, hogy a kínált ételek és a vásári tárgyak is minőségiek legyenek ebben a hatalmas forgatagban?

– Egy ekkora rendezvényen mindig jelen van a tömegkultúra is. Ez azonban sem az előadó-művészetben, sem a gasztrokultúrában nem jelenthet igénytelenséget, mert ez az egész piknik színvonalát rontaná le. Megpróbáljuk kiszűrni azokat, akik bántóan populáris, esztétikai szempontból elfogadhatatlan vásári termékeket vagy igénytelen ételeket árulnának. Ha a színházaink színe-java örömmel lesz jelen ezen a pikniken, akkor a kitelepülő szolgáltatóktól is megkövetelhetjük a magas színvonalat.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.