Megszavazta a törvényjavaslatot a fideszes többség, az Orbán-kormány einstandolhatja a kultúrát is
Az Országgyűlés szerdán elfogadta az Orbán-kormány színházak működését is érintő kulturális törvényjavaslatátát.
A parlament 115 igen, 53 nem és 3 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá a módosítást, amely állami, önkormányzati és közös fenntartású színházak létrejöttét teszi lehetővé.
A hétfőn benyújtott, kivételes eljárásban tárgyalt jogszabály – a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról –
meghatározza az egyes kulturális ágazatokban a kultúrstratégiai intézmények körét, és rögzíti, hogy a működésükhöz szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja. Létrejön a Nemzeti Kulturális Tanács, amely szakmai alapot ad a kulturális ágazat stratégiai irányításához.
A törvény kimondja, hogy a kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős.
A törvény szerint ezután az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja, az önkormányzat fenntartású színházakét pedig az önkormányzat, ha viszont az önkormányzat nem bírja, folyamodhat közös működtetésért az Orbán-kormány által kijelölt időpontig. A közös működtetésről szóló megállapodásnak – hangzik a szöveg – garantálnia kell a színház művészeti szabadságát, a részletes szabályokat – beleértve az igazgatók kinevezési módját – és a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét pedig a miniszter és az önkormányzat határozza meg. Az Orbán-kormány jóváhagyó döntése esetén – a határozat közzétételétől számított 30 napon belül – a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt a színház közös működtetéséről.
Ez elég cinikus húzás, aligha akad ugyanis olyan önkormányzat, amelyik saját zsebből fent tudna tartani egy színházat. Jellemző, hogy a 2019-es költségvetés 13 milliárd forintot szán önkormányzati fenntartásban lévő színházak támogatására, és ami Budapestet illeti, a Vígszínház 556,4 millió, a Katona József Színház 383,8 millió, az Újszínház 250,6 millió, a Radnóti Miklós Színház 234,9 millió támogatást kap. A Katona József színház üzleti terve szerint – hívta fel a figyelmet korábban a 444 – ez a 383,8 millió forint a bevételei egyharmadát jelenti.
A törvény szerint egyébként az önkormányzat és az Orbán-kormány megállapodásnak garantálnia kell az érintett színház művészeti szabadságát. A dokumentumban a miniszter és az önkormányzat meghatározza – ideértve a vezetői kinevezés módját is – az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait, valamint rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.
A törvény másik nagy vitát kiváltó pontja az úgynevezett Nemzeti Kulturális tanács felállítása, amely a „kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait” hivatott biztosítani. Elnökét az Orbán-kormány határozatában nevezi ki és menti fel, tagjai: a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és a kultúrstratégiai intézmények vezetői lehetnek, feladata pedig javaslatot tenni a kultúra kormányzati stratégiájára, véleményezni „a kulturális ágazati fejlesztési terveket”. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Nemzeti Kulturális Tanács kijelölni a követendő irányt a művészek előtt, és dönt a pályázatokról, vagyis hogy ki kap pénzt az elképzeléseire.
A korábbi elképzelésekkel – a kormányzati előterjesztéssel – szemben a törvény nem szünteti meg a független színházak állami támogatását és a Nemzeti Kulturális Alapot sem.
A Párbeszéd, az MSZP és DK képviselői a szavazás alatt tiltakozásul felálltak, és fekete maszkot tartottak az arcuk elé.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott javaslat indulatoktól fűtött vitája kedden majdnem éjfélig tartott.
Az ügyről írt elemzésünket és az ismert rendezővel, Janisch Attilával készített interjúnkat elolvashatják a 168 Óra hetilap december 12-én megjelenő számában. Keressék az újságárusoknál!
