Orbán helyesnek tartja az irányvonalát
Hónapok teltek el azóta, hogy a kis ember legutoljára mikrofonon keresztül megszólította a honfitársait. Az 1956-os népfelkelésre való emlékezésként megrendezett nemzeti ünnepnapon Brüsszelben kellett tárgyalnia. Tudatosan távol maradt attól a „békemenettől”, amelyen magyar hazafiak január végén szolidaritásukat nyilvánították iránta. Most azonban ismét itt van Orbán Viktor, a nemzeti konzervatív miniszterelnök. - írja Karin Rogalska a Wiener Zeitungban.
Évértékelő beszédében védelmébe vette sokat bírált politikáját. Kétségtelenül „nem volt elegáns” a nemzetközi bankok és nagyvállalatok megterhelése különadóval, de elengedhetetlen volt az ország gazdasági túlélése miatt– magyarázta Budapesten Orbán egy megválogatott közönségnek.
Orbán helyeselte a sokat bírált új alkotmányt és az egykulcsos adó (flat tax) bevezetését, ami fájdalmas bércsökkenést okozott a kiskeresetűknek. Ma „új alapokon” áll Magyarország. Az IMF-fel és az EU-Bizottsággal hamarosan megkezdődő hitelfelvételi tárgyalásokra tekintettel a megfigyelők békülékeny hangokat vártak a kedden elhangzott beszédtől. De Orbán csak annyit mondott, hogy „készen állunk a harcra, ha erre van szükség, de készek vagyunk a megegyezésre is, ha ez az ország érdekében történik”.
Százezrek követték a rádió- és Tv-adókon közvetített beszédet. Ezzel az 1999 óta minden évben megtartott és a magyarokhoz intézett állapotfelméréssel a miniszterelnök szakított az egykori hagyománnyal, miszerint magyar politikus nem fordul közvetlenül a választókhoz. Az évek alatt ez a hagyomány talán egyik legfontosabb hatalmi eszközévé vált. És mégis, tegnap olyan férfiként beszélt Orbán, mint akit már a háttal a falhoz szorítottak.
Elindult az „éhségmenet”
Nem lehet nem észrevenni, hogy forrongásban van Magyarország. Budapesten már hosszabb ideje mindennaposak a tömegtüntetések. Az észak-keleti fekvésű Miskolcról a hét elején egy „éhségmenet” indult el a fővárosba, amely munkát, kenyeret és tisztességes jövedelmet követel. A legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP, is a részvétel mellett van.
A menet mindenekelőtt a külföldi médiák számára jelent hírt. A magyar újságírók rendszerint röviden tudósítanak, és politikai elkötelezettségük szerint további jelzőket ragasztanak a tiltakozásra: vagy Orbán ellenesnek mondják, vagy az MSZP rendszerellenességét látják benne. Csak kevés tudósítás foglalkozik az országban növekvő szegénységgel.
Ezzel csak folytatódik a nyilvános vitáknak a legutóbbi időszakban egyre jobban megfigyelhető tartalmi kiüresedése. Tapasztalhatóan már csak az érdekes, ami akár negatív, akár pozitív előjellel összefüggésbe hozható a sokat bírált miniszterelnök személyével. Így elgondolkodtató módon az újságírók maguk mondanak le az új médiatörvény 2011. januári hatálybalépése óta számukra még megmaradt szabad térről.
A kormányhoz közel álló médiumok még napokkal az eseményt követően is tudósítottak a „békemenetről”. A kormánnyal szembeni tömegtűntetéseket viszont leginkább teljesen elhallgatták vagy legalább is megszépítették. Mások mindenekelőtt a kormányzó Fidesz nyomasztó túlsúlya miatt panaszkodtak, de csak ritkán említették meg, hogy a békemenettel párhuzamosan kormányellenes tűntetésekre is sor került.
Wiener Zeitung, 2012.02.07.Fordította: dr. Gonda László
