Nem vagyunk távol
Moses tizenhat éves nigériai fiú. Daniel húszéves venezuelai. Jerryme Fülöp-szigeteki. Megkínozták őket, börtönben vannak. Róluk is szól az Amnesty International (AI) kötete, amelyet a Libri Kiadó jelentetett meg, s melyben kortárs magyar írók (többek közt Dragomán György, Tasnádi István, Vámos Miklós, Parti Nagy Lajos) mutatják be a „bűnösöket”. Vétkük: jogsértésekre hívták fel a figyelmet, vagy a kormányzati korrupciót kritizálták.
– A kiválasztott sorsok igaz történetek – mondta a 168 Órának Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország vezetője. – Az AI évente, az emberi jogok világnapja alkalmából globális levélíró-maratont rendez. Ilyenkor sok millióan emelnek szót az emberi jogok megsértése ellen, az igazságtalanságokat elszenvedők támogató üzeneteket kapnak.
Mert sosem vagyunk túl távol. Ahogyan Parti Nagy Lajos írja a szaúdi Raif Badawi történetében, akit ezer korbácsütésre ítéltek egy online fórum létrehozásáért: „A messzi Szaúd-Arábia közelebb van, mint hinnénk. (...) Abszolút monarchia, királyának nagy és kis államférfiak udvarolnak, Obamától Orbán Viktorig. Utóbbi 2014 tavaszán Rijádban odanyilatkozott, hogy »Mi nem azért jövünk ide, hogy kioktassunk bárkit emberi jogokból vagy modern világfelfogásból.«” Parti Nagy úgy véli: „Badawi minden fenyegetett napjával Európa lesz kevesebb, mindannyian leszünk kevesebbek együtt és külön.”
