Napról napra
Mindennap történik valami a világtörténelemben, amióta naptár van, világ van, meg történelem. Ezt a kézenfekvő szenzációt ismerte fel két amerikai, aki fáradtságot nem ismerve végigszemezgette a múltat: mikor mi történt. Mekkora darab esett a világtörténelemből az adott napra, és mit lehet ebből ütősen megírni.
E hét csütörtökjén például évfordulója van annak, hogy Mária skót királynő (25) meggyilkoltatta második férjét (20), Lord Darnley-t. A felbérelt James Hepburn (30) 1567. február 9-én felrobbantotta felségesék hálószobáját, amelyből Mária időben kimenekült. A meztelen s halott férj nyakán – azért biztos, ami biztos – fojtogatási nyomok is látszottak. Három hónapra rá Mária hozzáment a tetteshez. (Beismerő vallomással ért fel!) Ugyane napon 1881-ben Szentpéterváron meghalt Dosztojevszkij is.
Akik pénteken veszik kézbe az újságot, jó, ha tudják: 1258-ban sokan sírtak e napon Bagdadban, mert a várost feldúlták a mongolok. Viszont 1840. február 10-én mosolyogva ment hozzá Viktória angol királynő Albert herceghez a Szász–Coburg–Gotha famíliából, s e tettnek hosszú, mindmáig eleven következményei lettek.
Akik szombati olvasók, azok együtt örülhetnek a Washington családdal a kis George megszületésének (1732), sirathatják Honoré Daumier francia karikaturistát (1879), s felköszönthetik az újszülött Edisont (1847).
Nem akarom elrontani a vasárnapi hangulatot, de február 12-én 1554-ben egy szép és okos 16 éves lányt végeztek ki a Towerben, családias keretek között (együtt apjával és férjével), aki nyolc napig királynő is volt... Meghalt Kant (1804), megszületett Darwin (1809) és vele egy évben, egy napon Abraham Lincoln.
A világ így megyen... Mindennap valami.
(W. B. Marsh–Bruce Carrick: Történelem napról napra. 365 érdekes, fontos esemény. Fordította Béresi Csilla. Ventus Libro Kiadó.)
