Végveszélybe kerülhet a budapesti szoborpark
Európában is egyedülállóan veszélyeztetett múzeum és kulturális tér lett a budapesti, az államszocialista rendszer művészeti értékkel is bíró szoboralkotásait egybegyűjtő Memento Park, derült ki az intézmény közleményéből.
Európai szinten is a leginkább veszélyeztetett kulturális helyszínek közé került a budapesti Memento Park, derült ki a fenntartó szervezet közleményéből. Az Europa Nostra, a kulturális és természeti örökség iránt elkötelezett civil társadalom európai hangja és az Európai Beruházási Bank Intézet nyilvánosságra hozta a program idei előválogatotti listájára került 11 legveszélyeztetebb európai örökségi helyszínt. amelyen az első helyet a szoborpark foglalja el. A sorrendben utána Belgiumból, Szerbiából és Grúziából is kerültek fel múzeumok és emlékhelyek, sőt még a miskolci Herman Ottó Múzeum is szerepel rajta:
- Memento Park, Budapest, MAGYARORSZÁG
- Kortrijk vasútállomás, Kortrijk, BELGIUM
- Mariemonti Királyi Birtok és Múzeum, Morlanwelz, BELGIUM
- Partizán emléktemető, Mostar, BOSZNIA-HERCEGOVINA
- Tchakvinji erőd, Zugdidi, GRÚZIA
- Nővérek Háza épületegyüttes, Kleinwelka egykori morva településen, NÉMETORSZÁG
- Gidas villa („Konaki”), Alexandria, GÖRÖGORSZÁG
- Herman Ottó Múzeum, Miskolc, MAGYARORSZÁG
- Paštrovska Gora kultúrtáj, MONTENEGRÓ
- Sveti Stefan, Paštrovići kultúrtáj, MONTENEGRÓ
- Petrovac na Mlavi vízimalmok, Bistrica, SZERBIA
A lista alakulását az emlékhely kulturális értéke mellett a megszűnés veszélyének mértéke, és a helyi közösség, kormány és állam elkötelezettsége a megmentés iránt szintén befolyásolta. Érdekes, hogy a munkásmozgalmi emlékhelyek Magyarországon és Európában is rendszeresen a lista elején végeznek, az Memento Park mellett most a mostari Partizán emléktemető is súlyosan veszélyeztetettként szerepel rajta.
Az 1989-90-es politikai rendszerváltás idején a kelet-európai országok lakossága erőszakkal fordult a kommunista korszak emlékei felé. Magyarországon a társadalmi nyomás és a politikai szándék egybehangzó akaratával döntés született a nemkívánatossá vált köztéri propagandaszobrok további sorsának rendezéséről. Az így összegyűjtött 41 emlékmű közös elhelyezésére kiírt tervpályázatot annak idején Eleőd Ákos építész nyerte meg, aki az eredeti alapítói szándékot továbbgondolva, politikailag semleges, konceptuális építészeti alkotást álmodott meg.
Az „Egy mondat a zsarnokságról” Szoborpark Európa első, és mindmáig egyetlen, a napi aktuálpolitikától független propagandaszobor-gyűjteménye 1993-ban nyitotta meg kapuit.
Eleőd maga a park értékéről azt mondta a lista nyilvánossá válása után: „Ezek a szobrok Magyarország történelméhez hozzátartoznak. A diktatúrák a múltjukat »levésik, levakolják«, vagyis eltüntetik mindazt, ami az őket megelőző időszakra emlékeztetnek. A demokrácia az egyetlen, amely vállalni tudja, hogy múltunk – minden zsákutcájával együtt – a miénk; ismerjük meg, dolgozzuk föl, gondolkozzunk el rajta!... Ez a park a diktatúráról szól, de abban a pillanatban, amikor ez kimondható, leírható, megépíthető, a park már a demokráciáról szól, mert csak a demokrácia képes megadni annak a lehetőségét, hogy szabadon gondolkodhassunk a diktatúráról… vagy éppen a demokráciáról… vagy bármiről.”
A 7 Legveszélyeztetettebb Programba a Monumentum Közhasznú Alapítvány jelölte a Memento Parkot az ICOMOS Magyarország és a Budapesti Történeti Múzeum támogatásával. A listát összeállítók arról azt mondták, „1989-ben, amikor európai országok levetették magukról a kommunizmust, egy dilemmával találták magukat szemben: seperjék-e a közelmúlt történetét a szőnyeg alá, vagy építsék be nemzeti történelmükbe? Ez a kérdés azóta talán vesztett jelentőségéből, de nem került teljesen nyugvópontra az érintett európai országok vagy a kontinens kollektív tudatában. Mára a jelenségnek neve is van: disszonáns/ellentmondásos örökség. A magyarok a rájuk jellemző eszes leleményességgel oldották meg a feladatot: az ideológiával átitatott budapesti köztéri szobrokat, amelyek a lakosság életét beárnyékolták, egy új városszéli otthonba helyezték át, kiemelve és megfosztva kontextusuktól, de nem megfosztva a létezésüktől. A látogatók köre a működés közel 30 éve alatt az eltökélt turista, és nem csak a külföldi, hanem a helyi látogató is, aki az elmúlt 30 évben talán nem is gondolt rájuk.”
(Kiemelt kép: Lenin szobra a budapesti Memento Parkban. A park Európa 7 legveszélyeztetettebb emlkműve közé kerütl 2023 januárjában. Fotó: Europa Nostra, Flickr)
