06:50 - 09:00

Most: KeljfelJancsi

Fiala János műsora

Meghalt Heller Ágnes

2019. július 19., 20:45

Szerző:

Pénteken meghalt Heller Ágnes filozófus – tudatta a Magyar Tudományos Akadémia. 

„Július 19-én, életének kilencvenegyedik évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Heller Ágnes filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Temetéséről a család később gondoskodik”

– hangzik az erről szóló közlemény az MTA honlapján. A 444 úgy értesült, hogy a filozófus a Magyar Tudományos Akadémia balatonalmádi üdülőjének strandjáról indult úszni, de ismerősei hiába várták a parton.

Az MTI kérdésére a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság azt közölte, péntek délután bejelentés érkezett, hogy egy holttestet találták a Balatonban, a Balatonalmádi előtti vízterületen. Az esettel kapcsolatban a rendőrök az idegenkezűséget és a bűncselekmény gyanúját kizárták, az ügyben közigazgatási hatósági eljárás indult.

Fotó: Bazánth Ivola

Heller Ágnes 1929. május 12-én született Budapesten. A második világháború idején a szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, a deportálás elől sikerült megszöknie, de rengeteg családtagját veszítette el a holokauszt alatt, őt 1944-1945 telén háromszor vitték ki a nyilasok a Duna-partra. – Ha az embert majdnem megölik, onnan nem fog tudni félni, mitől féljen már? Kétféle traumatikus hatás jelentkezett. Nem mertem bemenni az Újlipótvárosba. Egyszerűen rosszul lettem, szédültem, hányingerem lett. Ez 1956-ban múlt el – mesélte. Eredetileg csillagász akart lenni, de aztán véletlenül betévedt Lukács György egyik előadására és filozófus lett, az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdéseivel foglalkozott. Még az ügyvéd édesapjától ¦ aki születésekor állítólag azt mondta, szeretné, ha a lánya filozófus vagy zeneszerző lenne - tanulta a könyvek, az irodalom szeretetét. 1951-ben megszerezte a diplomáját. 1955-ben lett a filozófiai tudományok kandidátusa, 1967-ben doktori fokozatot szerzett. 1947-ben lépett be a kommunista pártba, de később kizárták. 1953-tól 1958-ig volt ismét az állampárt tagja. Ebben az évben 1956-os szerepvállalása miatt fegyelmivel elküldték az egyetemről, öt évig gimnáziumban tanított, írásai nem jelenhettek meg, útlevelet nem kaphatott. 1963-tól az MTA Szociológia Kutatócsoportjának munkatársaként filozófiai kérdésekkel foglalkozott. 1968-ban aláírta a csehszlovákiai bevonulás elleni tiltakozást, emiatt ismét "parkolópályára" tették. 1973-ban az MSZMP Politikai Bizottsága határozatában Heller filozófiai nézeteit is antimarxistának nyilvánította, ezután négy évig „politikai munkanélküliként” fordításokból élt. 1977-ben második férjével, a szintén filozófus Fehér Ferenccel elhagyta az országot, és előbb Melbourne-ben, a La Trobe Egyetemen tanított, majd 1986-tól a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola professzora lett. 1989-ben hazatért, 1995-től a szegedi JATE filozófiai és a budapesti ELTE esztétikai tanszékének egyetemi tanára volt, és tanított New Yorkban is. 1999-ben nyugdíjba vonult, 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén. 1990-től az MTA levelező, 1995 óta rendes tagja volt.

Heller Ágnes műveinek nagy részét az 1994-ben elhunyt Fehér Ferenccel közösen publikálta. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), a Diktatúra a szükségletek felett (1979, Fehér Ferenccel és Márkus Györggyel), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A "zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004), Megtestesülés. Filozófiai esszék (2005), Trauma (2006), Ímhol vagyok. A Genezis könyvének filozófiai értelmezései (2006), Sámson (2007), A halhatatlan komédia (2007), New York-nosztalgia (2008), Filozófiám rövid története (2009), Kertész Imre. Négy töredék (2009), A mai történelmi regény (2010). Az önéletrajzi emlékezés filozófiája (2015) A filozófia rövid története gólyáknak (2016).

1998-ban Bicikliző majom címmel Kőbányai Jánossal közös műveként jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

Heller Ágnes 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban az európai kultúra kutatásában szerzett érdemeiért elnyerte a dán Sonning-díjat. 2008-ban Budapest díszpolgára lett, ebben az évben a dél-izraeli Beér-Seva város Ben Gurion Egyeteme díszdoktorává avatta, és megkapta a Karel Kramár emlékérmet is, mert negyven évvel korábban, 1968-ban tiltakozott a prágai tavasz leverése, Csehszlovákia megszállása ellen. 2010-ben Goethe-érmet kapott, 2012-ben a németországi Oldenburg városa a Carl von Ossietzky-díjat adományozta neki, az olaszországi Primo Levi Kulturális Központ pedig neki ítélte a Primo Levi 2012 nemzetközi díjat. 2014-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti-díjjal tüntette ki.

Nemrég, a 90. születésnapja alkalmából interjút adott lapunknak, amelyet ide kattintva olvashatnak el. Haláláról beszámolt az ARD német közszolgálati televízió tudósítója is.

 

Országunk egyik legnépszerűbb szépírója és irodalomtörténésze érkezik csütörtökön Csernus Imréhez. Nyáry Krisztián szívszorító őszinteséggel beszél élete legnagyobb tragédiájáról, imádott felesége elvesztéséről, s arról, mit kezdett gyászoló özvegyemberként két árván maradt tizenéves lányával.