Meghalt Fekete György
Életének 88. évében meghalt Fekete György belsőépítész, iparművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke - tudatta az MMA szerdán az MTI-vel.
Fekete Györgyöt szerdán érte a halál.
A tiszteletbeli elnököt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti - közölték.
Fekete György az egyik utolsó nyilvános megjelenésén, Makkai Ádám költő, műfordító ravatalánál a Fasori református templomban 2020. február 19-énAz összegzés felidézi, hogy Fekete György több évtizeden átívelő, rendkívül gazdag alkotói életműve mellett aktív kulturális közéleti tevékenységet vállalva dolgozott, valamint a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként, majd tiszteletbeli elnökeként a hazai kulturális élet gazdagítását szolgálta. Kultúrpolitikusként az Antall-kormány államtitkáraként létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot, majd 2011-től kiépítette "a magyar kultúra csúcsintézményét", az MMA-t, összhangban azzal, ahogy Makovecz Imre megálmodta.
Fekete György munkásságát elismerték Munkácsy-díjjal, Magyar Művészetért díjjal, Kossuth-díjjal, a Köztársaság Elnökének Érdemérmével, valamint a Magyar Érdemrend nagykeresztjével is. Több település díszpolgára, a professor emeritus cím birtokosa volt, valamint tagja egyebek mellett a Szent Korona Testületnek és elnöke a Nemzet Művésze díj Bizottságnak.
A művész 1988-ban belépett az MDF-be,
1990 és 1994 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes kulturális államtitkára volt. Antall József halála után behívták az Országgyűlésbe. 1994-ben a XII. kerületi egyéni választókerületben szerzett egyéni mandátumot. 1995-ben kilépett az MDF-ból, a frakcióból is, majd egy évi független képviselőség után
1996-ban belépett a KDNP-be,
amelynek 1997 és 2001 között az alelnöke volt.
Bő három éve interjút adott a 168 Órának is:
Részvétét nyilvánította Facebook-oldalán Orbán Viktor is.
Életútja
Fekete György 1932. szeptember 28-án született Zalaegerszegen. 1957-ben szerzett kitüntetéses belsőépítész diplomát az Iparművészeti Főiskolán. 1964-ig dolgozott Gádoros Lajos építész műtermében az Általános Épülettervező Vállalatnál irányító tervezőként. Abban az időszakban számos nagyberuházás tervezésében vett részt. 1964-ben önálló műtermet létesített, amelyben oktatási, kereskedelmi, egészségügyi, igazgatási és kulturális létesítmények belsőépítészeti tervei készültek. Folyamatosan készített bútor- és tárgysorozat terveket is, közülük többet az Iparművészeti Vállalat boltjaiban forgalmaztak. Hazai alkalmakon és Magyarország képviseletében mintegy 30 országban 170 kiállítási terve valósult meg. Több száz szakcikk és tanulmány írója, televíziós sorozatok adásának írója és műsorvezetője is volt.
1980 és 1983 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát igazgatta, 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője, valamint a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke volt. 1990 és 1994 között Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, majd 1994-től 1998-ig országgyűlési képviselőként a kulturális bizottság tagja volt.
Egyik alapítója és első elnöke volt a Nemzeti Kulturális Alapnak.
1996-ban habilitált egyetemi tanárrá a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, az intézmény Alkalmazott Művészeti Intézetének professor emeritusa volt.
Fekete György újraalapította a Magyar Iparművészet című folyóiratot, azt főszerkesztőként jegyezve. Alapító elnöke volt a magyar örökségeket megnevező bizottságnak.
Belsőépítészként tervezett múzeumi kiállítási installációkat, református templomok, iskolák, üdülőszállók, művelődési házak belső tereit, valamint külföldi magyar kiállításokat is. 2017 őszén 85+85 címmel famozaik-kollázs tárlatát láthatta a nagyközönség a Pesti Vigadóban.
A Magyar Művészeti Akadémiához (MMA) 1995-ben csatlakozott, 2010-ben ügyvezető elnöke lett, majd 2011 novemberétől a köztestületté vált intézmény első, majd újraválasztott elnöke lett. 2017-től az MMA tiszteletbeli elnöke volt.
