Spiró György szerint sok színház megszűnik az új kultúrtörvény következményeként, és nem csak a függetlenek

2020. január 2., 13:55

Szerző:

Spiró György szerint a kultúrtörvény hatására nemcsak független színházak szűnhetnek meg, a támogatások odaítélése pedig felháborító. Az írót a Klubrádió kérdezte arról, mi történik a kultúrában.

Véleménye szerint a diktatúra bizonyos értelemben megkönnyíti a színház dolgát – ha egyáltalán létezhet. Más tétje lesz a színművészetnek, ha van hol fellépni és a közönség eljut oda.

Az író elmondta, hogy a rendszerváltás után egészen tavalyig nagy fellendülést produkált a színházi élet, 6,5 millió jegyet adtak el. A szintén tízmilliós Csehországban 5,5 millió színházjegyet adtak el. Tehát a színház lett a legnépszerűbb magyar műfaj a rendszerváltás óta, miközben a könyvkiadás aránya a tizedére esett, a magyar filmeket pedig kevés kivételtől eltekintve nem sokan nézik.


Fotó: Bazánth Ivola

Ezt a népszerűséget megtépázta a kulturális tao örvény 2018-as visszavonása, így tavaly már több százezerrel kevesebb jegyet adtak el, most pedig úgy néz ki, hogy sok színház megszűnik. Nemcsak a függetlenek, hanem a kőszínházak is. Hozzátette, hogy a világon sehol sem nyereséges egy kőszínház, nem tud megélni a jegybevételről, állami, önkormányzati vagy szponzori támogatásra szorul, még a Broadway is. Az épület működtetésének költségeit ugyanis nem tudják kitermelni, amióta megdrágult az infrastruktúra.

Spiró György nem látja világosan, hogy az állam milyen ideológiai elvárások alapján osztja majd a pénzeket, nem tudná megfogalmazni, hogy miféle darabokat kellene játszaniuk a színházaknak. Úgy véli, nevek, szerzők vannak, akikben megbíznak, és akikben valamiért nem. Vannak, akik rég meghaltak, és nem komilfók, és vannak, akik állítólag partvonalon kívül voltak a múlt rendszerben, és őket kell erőltetni. Ennek viszont Spiró György szerint nincs valóságos szellemi tartalma. Ilyen helyzetben a személyek a lényegesek, nem a műveik. Megjegyezte, hogy konkrét művek tulajdonképpen nincsenek betiltva, és mégis, egyes intézményeknél vannak ilyen-olyan listák, amelyek személyekre vonatkoznak.

– Műveket életükben nem olvastak azok, akik ezeket a listákat létrehozzák. Nem értenek hozzá, inkompetensek

– mondta Spiró György.

Szerinte a legjobb művek mindig veszélyesek, mert mindig arról szólnak, ami az életben van, amilyenek az emberek, a valóságos konfliktusokról. Ezek nélkül pedig semmilyen színház nem él meg.

– Úgy tűnik, áramlik a pénz azokhoz a színházakhoz, amelyeknek nincs közönségük

– tette hozzá. A kultúrára szánt pénzeket jogtipró módon ítélik oda, és olyanok indultak a pályázatokon, akik meg se feleltek az alapfeltételeknek – fogalmazott az író.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.