Különleges mű következik a BDZ Beethoven-sorozatában

2019. március 20., 13:37

Szerző:

A harmadik részéhez érkezett a Budafoki Donhányi Zenekar  Beethoven-sorozata a Pesti vigadóban. Ezúttal (március 24-én, 19.30-kor) Beethoven Hegedűversenyét és a Kismartoni misét adják elő. Közreműködik:

  • Kelemen Barnabás – hegedű
  • Csereklyei Andrea – szoprán
  • Megyesi Schwartz Lúcia – alt
  • Szerekován János – tenor
  • Blazsó Domonkos – basszus
  • Purcell Kórus (karigazgató: Vashegyi György)
  • Vezényel: Hollerung Gábor

Beethoven egyetlen hegedűversenye szokatlanul gyorsan, szinte lázas alkotó tempóban született 1806 vége felé –  közvetlenül karácsony előtt be is mutatták Bécsben, Franz Clement hegedűművész közreműködésével. A BDZ március 24-i koncertjén Kelemen Barnabás játssza a hegedű szólót. Három tétele a versenyművek szokásos felépítését mutatja: az első tétel egy szonátaforma, a második lassú tempójú variációsor egy kantábilis témára és a harmadik lendületes rondó. Mindezek alapján azonban darab egyáltalán nem sablonos, vagy elnagyolt. A részletek olykor a legkevésbé sem hagyományosak. Talán elég, ha ezúttal csak a kezdőtaktusokra hívjuk fel a figyelmet. Az első ütemben semmi mást nem hallunk, csak az üstdob négy ütését. Az ismételgetett négy mély „d” után hangzik fel a zenekar D-dúr akkordja, s szólal meg egy dallam-féle a hangszereken. Pár taktus múlva ismét a dob következik, ezúttal „a”-hanggal. Majd a hangismétlés ötletét átveszik a vonósok. „Disz” hangot ismételgetnek – ami elképesztő ötlet egy D-dúr hangnemű kompozíció elején, hiszen azonnal „kivezet” az alapul választott tonalitásból. Hasonló merészségek nemhogy Beethoven kortársainak, a sok generációval későbbi komponistáknak sem jutottak eszébe.

A hangverseny második részében Kismartoni mise csendül fel, melyről Beethoven így írt a kiadójának: „Misémről, amint egyáltalában magamról, nem szívesen mondok bármit is, de azt hiszem, úgy kezeltem benne a szöveget, ahogyan még kevesen”. És ez valóban így van: a mise hagyományos öt tételét (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Agnus Dei) öt zenei tételbe foglalta (azaz nem aprózta el a szövegrészeket, ahogy eddig szokás volt), melyek a hangnemi rendjük alapján akár egy szimfóniát is kiadhatnának. A művet ugyanaz az Esterházy Miklós rendelt meg, aki Haydn kismartoni misé­inek megrendelője is volt.