Kukorelly Endre visszaállítaná a Baumgarten-díjat, mert az már a mélypont, hogy Döbrentei és Takaró állami kitüntetést kaphatott

2019. március 18., 10:38

Szerző:

„(Régóta) ideje volna – közösségi finanszírozással – visszaállítani a Baumgarten-díjat, ezzel örökre elfelejtve az állami művészeti díjazást. Rég esedékes, ám itt az idő, ne ógjunk-mógjunk, hagyjuk a siránkozást, ne várjunk tovább; a rendszerváltás óta mindig őrületes aránytalanságok-igazságtalanságok történtek, ez a mostani – szívből sajnálom azt a néhány kollégát, aki megérdemelte – igazán a mélypont. Sokan az okkal Döbrenteizők/Takarózók közül nem is tudják, miféle szakmaiatlanság, cinizmus, kicsinyesség, bosszúszomj süt abból, kiknek (is) osztottak díjakat. Javaslom, kezdjünk valamit! Ha minél többen beszállunk kisebb-nagyobb összeggel, elkezdhetnénk, és ha egyszer majd visszaadják az államosított/elrabolt javakat, a Baumgarten-, de legalább Gyümölcsöskert-díj újra betölthetné a szerepét. Fölajánlok 1.000.000 forintot, és várom azokat, akikkel megbeszéljük, a továbbiakban mi hogy legyen" – írja a Facebookon Kukorelly Endre, annak kapcsán, hogy március 15. alkalmából Kásler Miklós miniszter Takaró Mihály irodalomtörténészt és  és Döbrentei Kornél írót is kitüntette – vette észre a hvg.hu.

Kukorelly Endre
Fotó: Facebook/Kukorelly Endre

A friss József Attila-díjas Takaró az Echo TV műsorában hajdan arról elmélkedett, hogy a Nobel-díjas Kertész Imrét lehet-e egyáltalán magyarnak tekinteni. Az irodalomtörténész a Jobbik mellett tűnt fel a szélsőjobboldali irodalomszemlélet egyik képviselőjeként, Wass Albert, Nyírő József és Tormay Cécile műveit propagálta, amivel párhuzamosan arról beszélt, hogy Kertész Imrét nem tartja magyarnak. Egy másik beszélgetés alkalmával Takaró azt mondta, hogy Spiró Györgyöt nem is lehet embernek nevezni.

Döbrentei Kornél, a Magyarország Babérkoszorúja díjat vehette át Káslertől,. Ő egyebek mellett azzal tűnt ki a szélsőjobbos tömegből, hogy 2004-ben tartott egy antiszemita kiszólásokkal tűzdelt beszédet a Tilos Rádió előtt, amelyben kiállt „a népünk megsemmisítésére törekvő, vallási köntösben folytatott engesztelhetetlen háború” és „a magyarság erkölcsi holokausztja” ellen, amelyet szerinte „álpróféták, álruhában, álorcában” vezényelnek, és „csak a szakálluk a valódi”. 15 éve ebből hatalmas botrány lett, azután pedig, hogy a Magyar Írószövetség nem volt hajlandó elhatárolódni Döbrentei Kornéltól, több mint 160 író – köztük Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Szabó Magda, Esterházy Péter és Konrád György – elhagyta a szervezetet. Döbrentei Kornélról akkor már tudni lehetett, hogy antiszemita nézeteket vall, 2001-ben ugyanis a Vasárnapi Híreknek azt nyilatkozta: a kommunista bűnöket szemlélve a magyarországi zsidóság nem éppen a nyájas honszerető népréteg szerepében tűnik fel.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál.