Közösségi házat neveztek el Básti Lajosról Szigligeten
Születésének 100. évfordulója alkalmából közösségi házat neveztek el Básti Lajos Kossuth-díjas színművészről csütörtökön Szigligeten. Mint azt Balassa Balázs, a Veszprém megyei település polgármestere ünnepi beszédében kiemelte, azért a 20. századi magyar színjátszás egyik legszebben beszélő alakjáról nevezik el a közösségi házat, mert a művész erősen kötődött Szigligethez, ahol nyaralója is volt. Többek között Básti Lajosnak köszönhető, hogy a falu a művészet fellegvára lett – fogalmazott a polgármester.
A Kossuth-díjas színművész alakját az ünnepélyes névadón szavalatairól készült felvételek segítségével többször is megidézték. A Básti Lajos Közösségi Ház udvarán a művész fia, Básti Mihály és az új intézmény falán elhelyezett dombormű alkotója, Béres János szobrászművész juharfát ültettek Básti Lajos emlékére. A közösségi teret a település mintegy 73 millió forintos beruházással építette fel, amelyhez 54 millió forint uniós támogatást nyertek.
Básti – eredeti nevén Berger – Lajos szülővárosában, Keszthelyen, a Premontrei Gimnáziumban végezte tanulmányait, és itt szerette meg az irodalmat. Későbbi színésztársával, Mányai Lajossal való találkozása ösztönözte arra, hogy a színészet felé fordítsa figyelmét – idézte fel beszédében Cserép László, a Nemzetierőforrás-minisztérium Kulturális Államtitkársága közművelődési főosztályvezetője.
A művész életének főbb állomásaira kitérve elmondta, hogy Básti Lajos diplomát 1935-ben szerzett, osztálytársa volt többek között Gobbi Hilda, Fónai Márta, Gellért Endre és Szörényi Éva is. Bárdos Artúr Belvárosi Színházában fiatal amorózó, bonviván szerepeket játszott zengő orgánumának köszönhetően. 1937-ben szerződött a Vígszínházhoz, ahol azonban a zsidótörvények miatt 1939-40-ben már alig kapott szerepet.
A háború után Várkonyi Zoltán Művész Színházában kezdte újra a munkát, majd 1945 őszétől a Nemzeti Színház tagja lett, és három évad kihagyásával 1977-ben bekövetkezett haláláig az is maradt. Százszor alakította Csongort és Bánk bánt, háromszázszor lépett fel az Ármány és szerelemben, csaknem minden Shakespeare-hőst eljátszott – sorolta Cserép László, kiemelve, hogy Básti a magyar színháztörténet legemlékezetesebb Ádámja volt, Az ember tragédiájának főszerepét 17 éven át játszotta több rendezésben. Szerepformálásáról Mire gondolsz, Ádám? címmel könyvet is írt.
