Konfliktuskonténerek

- Nagy hiba lenne az önkormányzáshoz való jogot csökkenteni, mert az sikerintézmény. Ezt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője mondta. Mégis, mintha éppen az ellenkezőjét tenné a kormány.

– Az elmúlt évtizedekben az állam egyre kevesebb pénzt adott a kötelező feladatokhoz. Az összes nyűg ellenére az önkormányzatok szenvedve ugyan, de valamilyen szinten képesek voltak közszolgáltatást nyújtani. Ezt azonban egy hátrányos helyzetű térség polgára más minőségben kapta, mint egy fővárosi lakos. Ezért igazságtalan a rendszer, és ezért szorul átalakításra. Az elmúlt húsz évben az önkormányzatok a „konfliktuskonténer” szerepét töltötték be. Helyben gyűltek az indulatok, de mára megtelt a konténer. A kormány most elviszi a szutyok egy részét. Ennek még örülni is lehetne, de az a gyanúm, hogy előbb-utóbb a konténert is elszállítja.

- Miért jó ez neki?

– Én sem értem. Attól tartok, hogy a kormányt a vagyonszerzés is motiválja. A miniszterelnök és a megyei önkormányzatok vezetői kötöttek egy szerződést, amely szerint állami kézbe kerülnek a megyei fenntartású intézmények.

- Ön korábban önkényességről, törvénytelenségről beszélt.

– Mert érthetetlen és elfogadhatatlan az ilyen államosítás. Nincs garancia arra, hogy a lépés a helyi közösség javát, érdekét szolgálja. A hatályos törvény rögzíti a megyei önkormányzatok feladatait. Szerintem önkényes az intézkedés, hogy a megyei elnök és a kormányfő ezt felrúgva dönt a feladatokról és a vagyoni helyzetről. Azt állítja a kormány, hogy majd tárgyal a bankokkal, és megoldja a megyék 180 milliárdos hiányát. Felháborító, hogy egy kalap alá veszik az összes megyét. Van ugyanis olyan, amelyik eddig jól, takarékosan gazdálkodott.

- A Bankszövetség szerint szükségtelen az egységes hitelátütemezésről tárgyalni, hiszen az önkormányzatok eladósodottsága megfelel az uniós átlagnak. A szocialisták azt mondják, a kabinet kiüríti a megyéket: nem lesz dolog, de vagyon sem. Így Orbánék gazdasági okokra hivatkozva fel tudják számolni a megyerendszert. Pedig korábban kardot rántottak érte.

– Nem ezt vártuk. Azt mondták, az ezeréves vármegyerendszer érték.

- Privatizációs terveket sejt a háttérben?

– Nem tudom. Az elképzelések szerint az állam működteti majd az intézményeket, foglalkoztatja az embereket, a megyei önkormányzat feladata pedig a területfejlesztés lehet. Nem látom, hogy erre honnan lesz pénz. Ha a hatalom azt hiszi és kijelenti: én mindent jobban tudok csinálni az önkormányzatnál, akkor csorbul az önkormányzatiság.

- Ez persze nem igaz.

– Abszolút nem. A helyi önkormányzatok és az állam munkamegosztásán múlik, ki tartja el az adott intézményeket. Most az iskolák is állami kézbe kerülhetnek, de előtte miért nem vizsgálták meg, hogy kinél vannak jobb helyen az adott feladatok? Az államnak nem feltétlenül kell tulajdonosnak lennie, a szerepvállalását másképp is kellene, lehetne erősíteni. Például: miért nem működteti a szakmai ellenőrzés rendszerét az iskolákban?

- Ez a szebb időkre jó megoldás. A kormány úgy érvel: neki tüzet kell oltania, ezermilliárd forint került ki az önkormányzatoktól, a többségük csődhelyzetben van, a teljes eladósodottság jellemző. Persze ez sem igaz teljesen. A Gazdaságkutató Rt. szerint 3200 önkormányzatból csak 99 felelős a több mint ezermilliárdos adósság nagy részéért.

– De ahhoz, hogy az állam most mindent meg tudjon oldani, a bürokráciát kell növelnie. Ez pedig pénzbe kerül.

- Ahogy az is, hogy az iskolákat az állam működtetni tudja. Ezért az szja helyben maradó nyolc százalékára és az iparűzési adóra is szemet vetett a kormány. Ezeknek az elvonása lehetetlen helyzetbe hozhatja a településeket.

– Már most kettéosztott az ország. Az önkormányzatok alig tíz százaléka jut jelentős helyi bevételhez, a többségük állami segítségre szorul. Hogy honnan lehet a hiányzó forrást elvenni? A kistelepülésektől nem, csak a tehetős városoktól. Kérdés, hogy a nagyok mit szólnak majd ehhez.

- Hallgatnak. Pedig vezetőik többsége a Fidesz színeiben ül a parlamentben.

– Még hátravan az átalakítás csatája. Nem tudni, mit szól majd egy megyei jogú város, ha elveszik az iskoláját. Ha megszűnik sok-sok iskola, kórház, akkor azokat nem kell fűteni, és meg lehet takarítani a működtetésükhöz szükséges pénzt. A települések attól félnek: ha állami kézbe kerül az iskola, akkor nem a közösségnek való megfelelés lesz az érték, hanem a központhoz való igazodás.

- Az egészségügyi intézményeket is államosítani akarja a kabinet.

– Ezzel kevesebb gond van. Már a rendszerváltozáskor nem lett volna szabad önkormányzati kézbe adni a kórházakat. Az egészségügy hierarchikus, a háziorvosoktól a kórházakig egymásra épülő rendszer. Az Orbán-kormány vezette be a háziorvosi privatizációt. Ma már látjuk, hogy az önkormányzati világ nem tudja megoldani azt a problémát, hogy több helyütt nem működnek praxisok. Sok részigazság van abban, amit a kormány tervez, de erőteljes hatalomkoncentráció látszik belőle. A törvényességi felügyelet erre az egyik példa.

- Vagyis az, hogy a kormányhivatal felfüggesztheti a rendeleteket?

– Ezzel még nem lenne baj. Az államnak kutya kötelessége beavatkozni, ha egy helyi önkormányzat törvényt sért. De az már az önkormányzatiság elvét sérti, hogy a kormányhivatal akár rendeletet is alkothat a település helyett, vagy kinevezhet valakit egy adott önkormányzati intézmény élére. A mai szabályok szerint is volna lehetőség az állami beavatkozásra Esztergomban. Mégsem teszik. A jogot nem szabad politikával átszőni, hanem arra kell használni, amire való. Sok polgármester attól fél: mi lesz, ha a kormányhivatal politikai okok miatt szól majd bele a település működésébe.

- Jelezték a kormánynak, hogy gondjuk van a tervezettel?

– Segíteni szeretnénk. Abban vagyunk érdekeltek, hogy jól működjön a rendszer. Kidolgoztunk több javaslatot – a mikrotérségi együttműködésről, a nem járásszékhelyű városról, a polgármesterek javadalmazásáról szóló indítványokat –, és kértük a kormányt, vitázzunk róluk. Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma azonban nem alkalmas a részletkérdések tisztázására. Kevés az idő. Gyorsan akarnak dönteni a jogszabályról.

- Ha így fogadják el a törvényt, akkor az önkormányzás sikerintézmény lesz?

– Nem. Sérülnek a helyi közösségek. A fiatalok városba költöznek majd, mert ott lesz munkahely, egészségügyi ellátás, oktatás. Gyorsan romlik majd a vidék helyzete.

- Pedig ellenzékben éppen erre a káros folyamatra hívták fel a figyelmet, amikor az előző kormány bezáratott kis postákat, megszüntetett vasúti szárnyvonalakat.

– Így van. Sok fideszes polgármester most panaszkodik: nem érti a helyzetet, nem erről volt szó. Ugyanazt teszik, mint elődeik, ám jóval drasztikusabb eszközökkel.

- Meddig bírják még a településvezetők?

– Az előző kormány idején nem értettünk egyet azzal, hogy Kósa Lajos vezetésével több polgármester tüntetett a Parlament előtt. A képviseleti demokrácia szereplőinek ugyanis nem az utca a terepük. Ezt most is így gondolom. De ha nincs párbeszéd, együttműködés, akkor kérdés, milyen eszköz áll az önkormányzatok rendelkezésére. A polgármesterek egy része ismét arról beszél: nincs más megoldás, mint az utca.