Időjóslás, népi babonák és a nyári napforduló titka – júniusi népszokások nyomában jártunk

A június nagyon gazdag népszokásokban és jeles napokban. Tartson velünk, hogy megtudja, ön vajon mindet ismeri-e!

2024. június 2., 10:44

Szerző: 168

Időjóslás, népi babonák és a nyári napforduló titka – júniusi népszokások nyomában jártunk

Június hónap a nevét Junóról, a római istennőről kapta, aki Jupiter felesége volt. A júniusi jeles napok nem csak egyházi ünnepek és népszokások köré szerveződnek, hiszen a nyári napforduló természeti jelensége is erre a hónapra esik – írja a zabosfa.hu. A nyárhoz fűződő ünnepek az aratáshoz, betakarításhoz, a mezőn és a földeken végzett munkákhoz kapcsolódtak. Ha az időjárás engedte, gyakran tartottak nyáron mulatságokat háznál vagy akár a falu főterén. Fontos volt a népszokásokhoz igazodás, hiszen ezek a jóslatok segítettek eligazodni az évben, hozzájárultak a jó terméshez és ezáltal a családok megélhetéséhez.

Jeles napok júniusban

június 4: Trianon emléknapja

június 5: Környezetvédelmi világnap 1972 óta. Ezen a napon figyeljünk jobban a környezetünkre, tegyünk valamit a környezetvédelem jegyében.

június 8: Medárd napja. Ha ezen a napon esik, még 40 napig esni fog, de ha száraz az idő, továbbra is szárazság várható. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira. Egyben ez az Óceánok Világnapja is.

június 10: Margit napja. A népszokás úgy tartja, ezen a napon érdemes ültetni a retek- és káposztaféléket, ha bő termést vár a gazda.

június 12.: János napja. A népnyelv azt mondja: János előtt kérjük az esőt. Utána már kéretlenül jön.

június 13: Páduai Szent Antal napja. Úgy tartják, hogy a gyulladásos betegségekben, vagy szembetegségben szenvedők ezen a napon enyhülést várhatnak. Ezen a napon a népszokás szerint kenyeret, alamizsnát osztottak a szegényeknek és a betegeknek.

június 15: Szent Vid napja. Ha eddig a napig elvirágzik a szőlő, abban az évben bőséges, finom bor várható. A hiedelem szerint ezen a napon indul a gabona érése, már nem növekszik tovább a szára.

június 24: Szent Iván napja. A júniusi hagyományok közül a legtöbb ehhez a naphoz kapcsolódik. Sok helyen szertartásos tűzgyújtás volt a szokás, ami elűzi a gonoszt. A népszokás szerint ezen a napon a tűzgyújtással szerelemért is lehetett fohászkodni, valamint a tűznek egészségvédő hatást is tulajdonítottak. A csillagászati napfordulótól függetlenül ezen a napon szokás ünnepelni a nyári napfordulót. A néphagyomány időjárási szabályokat is kötött a Szent Iván-naphoz. A Szent Iván-nap előtti kakukkszó állítólag olcsó búzát jelent. 40-es napnak is számít Szent Iván. Úgy tartják, a következő negyven napon hozzá hasonló idő lesz.ű

június 27.: A hétalvó szent, László napja. Időjósnap, figyelik is az időjárást. Muravidék népe azt tanácsolja: Jól figyeld meg László napját, Jó előre megjósolja az idő járását.

június 29: Péter-Pál napja. Ez a nap az apostolokról kapta a nevét, de nem egyházi ünnephez kapcsolódik. A hiedelem úgy tartotta, hogy ezen a napon kell megkezdeni az aratást, eddig a napig érik be a búza. A babona úgy tartja, amelyik legény és leány először hallja meg a harangot ezen a napon, az abban az évben házasodni fog.

A nyári napfordulóhöz kapcsolódó hiedelmek és szokások

A nyári napforduló az a nap, amikor a Nap a Ráktérítő magasságában jár, és a legmagasabban éri el az égen. Az északi féltekén egyikévben június 20.-ra, másik évben június 21.-re esik – foglalja össze a nepszokasok.hu.

A Föld forgástengelyének hajlásszöge miatt következik be. A Föld forgástengelye nem merőleges a Nap körüli pályájára, hanem 23,5 fokos szöget zár be vele. Ennek következtében az északi féltekén az év során kétszer, december 21-én és június 21-én van olyan nap, amikor a Nap a legmélyebben jár az égen. Ezen a napon van a téli napforduló az északi féltekén, és a nyári napforduló a déli féltekén.

Az évszakok változását jelzi, azaz a nyár kezdetét. Az északi féltekén a nyári napforduló után a nappalok fokozatosan rövidülnek, és az éjszakák hosszabbodnak lesznek.

A nyári napfordulóhoz számos népszokás kapcsolódik, amelyek az évszakok változását és a természet termékenységét ünneplik. A Szent Iván-éji tábortűz a hagyomány szerint június 24-én éjfélkor gyullad meg. A tábortűz körül az emberek táncolnak, énekelnek, és jósolnak. A tűz a fényt, a meleget és a termékenységet jelképezi.

A tűz körüli tánc és éneklés segít az embereknek kifejezni az örömüket és a reményüket a nyár eljövetelére.

A tűzgyújtáshoz számos különböző szokás kapcsolódik. Egyes helyeken a tűzbe dobnak különböző tárgyakat, például gyümölcsöket, virágokat vagy gyógynövényeket. A tűzből vett parázsból hozományt is készítenek, amely boldogságot és termékenységet hozhat a lányoknak.

A nyári napfordulókor is gyakori a jóslás. A jóslásnak az a célja, hogy megjósolják a következő év eseményeit, például az időjárást, a termést vagy a házasságot.

A nyári napfordulóhoz kapcsolódó jóslási szokások közül a legismertebbek a következők:

Vízben úszó viaszgyertyákból való jóslás során a jósnő viaszgyertyákat olvaszt fel, majd a vízbe teszi. A viaszgyertyák formája megmutatja, hogy milyen lesz a következő év.

Gyógynövénygyűjtés is kiemelt szerepet kapott a nyári napforduló idején. A nyári napfordulókor szedett gyógynövényeket mágikus erővel ruházták fel. Ezeket a gyógynövényeket használták a betegségek megelőzésére és a gonosz szellemek elűzésére.

Különös természeti jelenségek júniusban

A meteorológiai nyár első hónapja, ami Magyarországon egyben a legcsapadékosabb hónapnak is számít – írja az eumet.hu. Átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban, de ez legtöbbször helyi záporok, zivatarok formájában érkezik, így gyakran előfordulnak száraz, csapadékszegény körzetek is. Sokakban azonban a nyár első hónapja az eperszüret időszakaként él és a korai cseresznye is javában érik már ilyenkor. Sok olyan feljegyzés maradt fenn az elmúlt évszázadok júniusairól, amelyek különös vagy éppen pusztító természeti jelenségekről számoltak be. Lássuk, melyek voltak ezek!

június 3.:1720-ban, Pozsonyban véresőről számoltak be a helyi lakosok.

június 8.: 1955-ben ezen a napon akkora vihar volt az Alföldön, hogy 3 kombájnt is a levegőbe kapott a szemtanúk szerint.

június 12.: 2003-ban, ezen a napon a Balaton hőmérséklete elérte a 30,6 Celsius fokot

június 13.: 1924-ben ezen a napon tombolt az elhíresült biai-tornádó. Bia és Vác között kb. 70 km hosszban, 1 km szélességben, 310-375 km/órás szélerősséggel, mindössze 6 perc alatt hagyott maga mögött tragikus nyomokat. 5 ember halt meg, 61 megsebesült, 6 millió aranykorona kár keletkezett. Nem csak a forgási sebesség volt pusztító, de maga a tölcsér is szokatlan, orkánerejű sebességgel, kb. 120 km/órával száguldott.

június 15.: e nap körüli napok valamelyikén kel legkorábban a Nap.

június 20.: Csillagászati nyár kezdete. Ugyan június 24-én, Szent Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló 20-án van. 2024-ben pontosan 06.20-án 22:52-kor. Ekkor kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap a legmagasabb – azaz a Földtől legtávolabbi – pályán, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este háromnegyed tíz és hajnali háromnegyed négy között van. Június 20. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány perccel.

június 21-hez legközelebbi vasárnap: a Nap napja.

június 23.: A krónikák szerint 1718 június 23-án Buda utcáit 70-80 cm jég borította. No nem egy eddig ismeretlen jégkorszak okozta ezt a jelenséget, hanem egy igen intenzív zivatar, melyből tartósabb ideig jégeső esett, és az összegyűlt jéggolyócskák érték el ezt a magasságot. A jelenség még így is különlegesnek hangzik.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: NickyPe via Pixabay)