Így lett Winnie-ből halhatatlan Mici

1924. október 14-én találkozhatott az angol közönség a Százholdas Pagonyban lakó Micimackóval és barátaival. Ekkor jelent meg A. A. Milne könyve, a Winnie the Pooh, aki Karinthy Frigyes fordításában magyarul a Micimackó nevet kapta. 89 éve szeretjük a főszereplő bölcsességeit, az állatkák közötti barátságot és szeretetet. Boldog születésnapot kívánunk!

2015. október 15., 10:42

Szerző:

A. A. Milne 1921 nyarán vásárolt egy plüssmacit kisfiának, Christopher Robinnak, amit a gyerek Edwardnak nevezett el.

Azonnal fellángolt közöttük a szerelem – a maci és a kisfiú elválaszthatatlanok lettek. Egy alkalommal édesapjával ellátogattak a londoni állatkertbe, ahol Christophernek úgy megtetszett egy Winnie nevű feketemedve, hogy Edwardot átkeresztelte Winnie-nek.

Vagyis angolul így hívják a macit. De hogy lett magyarul Micimackó a neve Karinthy Frigyes zseniális fordításában? Talán kevesen tudják, hogy a könyvből előbb Karinthy nővére, Emília készített nyersfordítást, és a Mici nem más, mint az Emília beceneve. A nyersfordításból ezután írt magyar nyelvű irodalmi művet Karinthy Frigyes, amely sokak szerint jobb, mint az angol eredeti.

A regény többi figurája – Füles, Malacka, Kanga és Zsebibaba – is plüssállatkák, amelyeket Christopher apránként kapott ajándékba a családjától vagy a szomszédtól.

Ám ne hallgassuk el, hogy egyes források szerint Karinthy műfordítói tevékenysége svindlik sorozata. Családtagjai és barátai tanúsítják, hogy a magyaron kívül egy nyelvet sem tudott tisztességesen. „Valamennyiünk közül apánk tudott legkevésbé németül, angolul szinte egyáltalán nem tudott” – mondta róla fia, Karinthy Ferenc. A Gulliver, a Micimackó, a Huckleberry Finn és a Leacock-humoreszkek „zseniális fordítója” valójában Mici volt, s megesett az is, hogy Karinthy Frigyes a kiadónak úgy adta le a kéziratot, hogy bele sem nézett. Az egyik megjelent könyvben benne maradt Mici megjegyzése: „Karinthy úr, ezt nem értem.”

Akárhogy is, magyar gyerekek generációi nőttek fel Micimackó bűbájos történetein, szeretni való figuráin, s nincs szülő, aki unatkozna meseolvasás közben. Hiszen ki tud ellenállni egy ilyen gondolatmenetnek?

„Már minden helyen kerestelek, ahol nem vagy, csak azt a helyet nem találom, ahol vagy. Csak azt tudom, hogy ott vagy, ahol én nem vagyok. De hol vagyok én? Azt kívánom, bár itt lennél, hogy megmondd. Esetleg ha nagyon-nagyon erősen kívánnám, akkor itt lennél?”

Találkozzunk a

Facebookon is!

Még több olvasnivaló az Angolosan.hu weboldalon.

Kevesen tudják, hogy a slow fashion, azaz a fenntartható divat kiemelkedő képviselői hazánkban a szőrmével foglalkozó szakmák, úgy mint az állattenyésztők, szűcsök, designerek, kereskedők. Ők azok, akik elkötelezettek, illetve érdekeltek abban, hogy a kezük alá kerülő állatokat megfelelő körülmények között tartsák. Nemcsak az Európai Unió és a hazai szigorú állatvédelmi, állattartási és környezetvédelmi előírások kötelezik őket erre, hanem maga a tény: csak annak az állatnak lesz szép, dús, jól felhasználható és főként eladható bundája, amivel jól bánnak, ami megfelelő körülmények között él. Épp ezen közös célok elérése érdekében, illetve azért küzdve, hogy a nem etikus állattartókat kiszorítsák a piacról szövetségbe szerveződtek. 

Elhunyt Vajda Mihály Széchenyi-díjas magyar filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

A jubileumi, 20. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon idén 5 kategóriában versenyeztek a filmek. A vasárnapi díjátadó keretében a Nemzetközi- Magyar-, Diák-, Antropocén- és Képkereső versenyszekciókban hirdettek ki díjakat és különdíjakat. A Nemzetközi versenyben két díjat is osztottak. A Legjobb emberi jogi dokumentumfilm díjat A Dmitrijev-ügy nyerte, a Legjobb dokumentumfilm elismerést pedig az Aranyásók kapta. A Legjobb magyar film a Fanni kertje Somogyvári Gergő rendezésében. A fesztivál a nyertes filmekkel a mozikban november 29-ig, online pedig december 10-ig folytatódik.