Hétköznapi terrorizmus

Idén húszéves a székesfehérvári Vörösmarty Színház. Jubileumi évadjuk egyik fontos bemutatója a Presznyakov fivérek Terrorizmus című darabja, amelyet Bagó Bertalan rendez. Presznyakovék a kortárs orosz irodalom legismertebb alkotói; Csehov után a legtöbbet játszott orosz szerzők. Németországtól Amerikáig rajong a közönség értük. Titkuk tán az: korunk legsúlyosabb társadalmi problémáiról beszélnek az abszurd humor nyelvén.

Terrorizmus című művük kultikussá vált.

– A darabban nem a politikai terrorizmusról van szó, hanem arról a fokozódó agresszióról, amely mindennapi életünket átszövi, rombolja emberi kapcsolatainkat – mondja Bagó Bertalan.
A dráma hat, egymástól látszólag független jelenetből áll: nyílt erőszak egyikben sincs, nem látunk símaszkos, géppisztolyos banditákat. De bepillantunk az egymást lelkileg kínzó, megalázó szeretők életébe vagy a munkahelyi pszichoterrorba. A történetekből nem derül ki, mikor és hol játszódnak, a szereplőknek nincs nevük – ez is a mondandó általános érvényességét erősíti. Csak az előadás végén válik egyértelművé, miféle szoros szálak fűzik össze a hétköznapi terrorizmus színpadi mozaikjait.

Bagó Bertalan azt mondja, szeretnék, ha a budapesti nézők is az eredeti helyszínen, a székesfehérvári teátrumban néznék meg a produkciót. A színház különféle tereinek ugyanis dramaturgiai funkciójuk van az előadásban. Buszokat indítanak majd a fővárosból, a nézőket elviszik Székesfehérvárra, előadás után vacsorára is meghívják őket, s persze a hazaszállításukról is gondoskodnak.