Házünnep
A százéves házak hagyományosan április végén nyitnak kaput egy hétvégére, hogy a kíváncsiskodók a pincétől a padlásig bejárjanak bennük mindent. Most egy ötvenéves pesti épület rendezett kamarakiállítást a múltjából: a Bajza és a Damjanich utca sarkán álló Garzonház. Nevezetes hely.
A Városligeti fasor melletti 150 lakásos épület vagy kéttucatnyi hírességnek – színésznek, énekesnek, művésznek, ügyvédnek, tőzsdecápának és újságírónak – volt az első otthona. (Vagy a második. Tudják, hogy van ez váláskor. Gondoljanak bele, milyen érzés lehetett Latinovitscsal a liftre várni, vagy megvakarni a lépcsőházban Korda György kutyájának a fülét.)
A régi fotókat, alaprajztöredéket, a lakóknak érkezett ajánlott küldemények átvételére és a hátralékok befizetésének igazolására szolgáló füzetet a legelsők között beköltöző családban született Rezsabek Nándor gyűjtötte össze. Akkoriban az elmaradások többnyire száz-kétszáz forintot tettek ki, bár Káspárék a nyolcvanas évek közepén egy kisebb vagyonnal, 5398 forinttal tartoztak a háznak. (Befizették.)
Amúgy az épület önellátó volt: diszkrét portaszolgálattal, a Patyolat Vállalat szennyesátvevő-irodájával, a földszintjén pedig tanéttermet működtetett a VII. kerületi Vendéglátó-ipari Vállalat. Itt tanultak főzni a jövő szakácsai, udvariasságot és pontos számlát írni a holnap pincérei. (Tudjuk, milyen sikerrel.) Étlapjukon a hetvenes évek elején a paradicsomleves 3, a sólet 5, a háromszemélyes Garzon bőségtál pedig – kapaszkodjanak meg – 36 forint volt. Ebédet, vacsorát a ház lakásaiba is lehetett rendelni. Az emeletekre ételliften érkezett a konyhából a menü, aztán – mint képünkön – szobapincér szolgálta fel. (Nem luxus volt ez, inkább kényszer, hiszen az alig negyven négyzetméteres otthonokban csupán egy szűk teakonyhának jutott hely.)
A tárlat anyaga a család, a lakók és az internet segítségével gyűlt össze. Nem is hinnék, hányan gyűjtenek dokumentumokat, fotókat, történeteket Erzsébetvárosnak erről a zugáról, például a még régi útvonalán közlekedő 78-as troliról. Persze a dicséretes szorgalommal összeszedegetett anyag inkább a dicső múltnak állít emléket, és hallgat a nagy beázásokról, a viharos közgyűlésekről. Meg arról a tiszta tekintetű, kedvesen mosolygó közös képviselőről is, aki meglógott a ház pénzével.
B. P.
