Halott lány a forgatáson
Az efféle könyveknek tartozékuk a titok. Titok nélkül nincs jó detektívtörténet. És kell persze hozzá egy nyomozó, aki mindennek (sőt: mindenkinek) a végére jár. Ebben a könyvben akad példa a szövevényes titokra is, jócskán (több ember nem az, akinek látszik), s van benne egy moszkvai rendőr százados, s bár ő az, aki, ám ennek nem szabad látszania. Idegen közegben, titkos küldetésben kell kinyomoznia egy fura öngyilkosság körülményeit. Nehezíti a helyzetet, hogy úgy kell csinálnia, mintha szabadságát töltené csupán errefelé, a fagyos Ukrajnában, ahol nemrég az éhség milliószámra ölte az embereket. Errefelé még eleven a húszas évek éhezéseinek és a polgárháborúnak az emléke, természetes hát, hogy gyanúsítottjaink közt akad álnéven élő hajdani petljurista tiszt, terrorista, anarchista, fegyvercsempész, idegen ügynök.
Vannak ismerős, „élő” szereplők a történetben, például bizonyos Iszaak Babel író, valamint a „véreskezű törpe”, Nyikolaj Jezsov, az NKVD főnöke, aki a „nagy tisztogatás” karmestere volt. Az „öngyilkos” lány pedig az ő szeretője. És hát mások sorsa is színezi a históriát. Alighanem Eizenstein híres filmje, a betiltott Bezsin rétje sugallta a könyv címét és a forgatás helyszínére telepített sztorit.
A nyomozás során – a szakma szabályai szerint – bőven akadnak gyanúsak, de mielőtt beleélhetnénk magunkat, már meg is gyilkolják őket, vagy más személy kerül a helyükbe mint még gyanúsabb.
Sajnos az ellenforradalmár, terrorista, osztályáruló bűnösök szerepe a történetben felismerhetően sematikus. Ezekkel összevetve feltűnő, hogy a pártonkívüli Alekszej Koroljev nyomozó százados mintha már túl lenne a XX. kongresszus tanulságain... Azt meg már csak óvatosan teszem hozzá: az itt elkötelezett szeretőként reprezentáló Jezsov tábornok bizony homoszexuálisnak vallotta magát koncepciós perében. Lehet: álcázásból?
(William Ryan: Véres mező. Fordította Nemeskéri Luca. Kiadta a General Press.)