Ha megállnának, széthullana a birodalom – Székely Csaba a NEResztényekről és írói kultuszokról

Immár második alkalommal adták át a Rózsavölgyi Szalonban a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg, Örkény István özvegye alapított. A szakmai zsűri fő díját Székely Csaba, Marosvásárhelyen élő író kapta a 10 című darabjáért, amelyet a Radnóti Színház játszik nagy sikerrel. A darab arról is szól, mit lehet a Tízparancsolattal kezdeni egy szeretet nélküli, hitetlen világban. De a szerzővel beszéltünk arról is, milyen az orbánizmus eretnek vallási irányzata és kultúrája.

2020. március 5., 06:00

Szerző:

A Tízparancsolatot néhány szenten kívül, az emberek sosem tartották be, ma pedig még messzebb kerültünk az efféle erényes élettől. Baj ezt? Mit lehet kezdeni betarthatatlan parancsolatokkal? 

Nem az a baj, ha valaki nem tudja betartani a Tízparancsolatot, hanem ha szándékosan árt másoknak. Vagy ha képtelen visszafogni magát, hogy ne ártson. Azt gondolom, sokkal fontosabb jó embernek, mint jó hívőnek lenni. Mindegy, hogy valaki vallásos meggyőződésből cselekszi a jót, vagy belső parancs hatására. A második világháború idején albán muszlimok rengeteg zsidót mentettek meg, mert a vallásuk erre tanította őket. Oskar Schindler, a híres zsidómentő viszont ateista volt. A végeredmény szempontjából lényegtelen, hogy miben hittek.

Mindegy, hogy valaki hívő vagy nem hívő?  Csak az emberség számít?

Az istenhit megnyugtat, vígasztal. Biztonságot és útmutatást ad arra, hogyan kell élni. Aki viszont nem hisz, annak nincs ilyen útmutató a kezében, és tudja, hogy egyedül kell boldogulnia. De azért nem olyan nagy az eltérés a kétfajta élet között. Hívő és nemhívő ember is ugyanazon a szakadék felé rohanó buszon ül, csak a hívő azt gondolja: a szakadék alján ő majd átszáll egy másik buszra. Hogy miben lehet hinni hitetlenül? Ne felejtsük el, nem a Tízparancsolat volt előbb, hanem a lelkiismeret, és a lelkiismeret nagyon igyekszik a jót választani minden helyzetben. Érdemes rá hallgatni, mert a hitet el lehet veszíteni, de lelkiismerete mindenkinek van, az utolsó gazembernek is.

A kereszténység nálunk kormányzati, politikai identitás is. Mennyire keresztényi a jelenlegi hatalom? 

Magyarország kormánya nem keresztény, legfennebb NEResztény. Ez egy eretnek vallási irányzat, nevezik orbánizmusnak is, amely sikeresen integrált olyan rendszereket, mint a feudalizmus és a fasizmus. A „Ne lopj!” parancsolatot például kiegészítették azzal: „Hanem változtasd a közpénzt magánvagyonná!” Azzal az intéssel pedig sehol sem találkozunk náluk, hogy „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” Szeretet? Hiszen nem csinálnak titkot belőle, hogy utálják a melegeket, a zöldeket, a muszlimokat, az européereket, a független színházakat, a tudósokat, a pápát és Harry Pottert. Valószínűleg már készítik is elő, hogy melyik a következő csoport, akiket utálni kell. Másfelől rendszerükben akad némi hasonlóság is a kereszténységgel: ha valaki kritizálni merészeli a NER-t, az ugyanúgy blaszfémiának számít, mint ha Istent szidná.

 

Az interjú teljes változatát a március 5-én megjelenő 168 Órában olvashatja el! 

 

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.