George Cukor befutott a My Fair Ladyvel
George Cukor magyar zsidó család gyermekeként született 1899-ben New Yorkban. Már korán elkezdte érdekelni a színház. Volt, hogy az iskolából is lógott, hogy beszökhessen egy-egy délutáni előadásra. A Broadway-en először színházi segédrendezőként, majd rendezőként dolgozott. A New York-i kritikusok figyelmét 1926-ban F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby című művének a színpadra állításával keltette fel.
Cukor filmezni a Paramount stúdióban kezdett, majd miután ott összeveszett a cég vezetőivel, az RKO Pictures, majd az MGM munkatársa lett. Itt a harmincas években olyan kasszasikereket forgatott, mint az Egy válás számlája (Katharine Hepburnnel), a Vacsora nyolckor és a Fiatal asszonyok (ezért jelölték először Oscar-díjra).
Ő készítette a David Copperfield, a Rómeó és Júlia, valamint A kaméliás hölgy (Greta Garboval) 1936-os filmváltozatát. 1937-ben Cukort kérték fel az Elfújta a szél megrendezésére, de a producer tíz nap munka után, állandósult nézeteltéréseik miatt kirúgta.
Cukor sikerei azonban e kudarc után tovább folytatódtak: a Philadelphiai történet (Katharine Hepburnnel) című filmje a legjobb forgatókönyvért járó Oscart kapta meg. A Gázlángot (Ingrid Bergmannal) hét Oscarra jelölték.
Első színes filmjében, a Csillag születik című musicalben (1954) Judy Garland játszott. Kiemelkedő nagy sikere George Bernard Shaw Pygmalion című színdarabja musicalváltozatának, a My Fair Lady nek volt 1964-ben, Audrey Hepburn főszereplésével.
Ezt a filmet tizenkét kategóriában jelölték Oscarra, s ebből nyolc díjat meg is kapott, az egyiket a rendezésért Cukor vehette át. Filmjei közül népszerű volt az Utazások nagynénémmel is, amely Graham Greene regényének ironikus filmváltozata, s az 1976-ban orosz–amerikai koprodukcióban készült A kék madár című alkotás.
Cukorról azt mondják, remekül instruálta a színészeit, és ezt bizonyítja, hogy filmjeiben huszonegy színészt jelöltek Oscar-díjra, közülük öt meg is kapta a kitüntetést.
